Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az összehasonlító verselemzésről röviden

2012.04.29

Alapvetések

1. Kettő vagy több művet is össze lehet hasonlítani.
2. Fontosabbak a hasonlóságok a különbségeknél, hiszen összehasonlítani csak olyan műveket érdemes, amelyekben van valamilyen stiláris, formai, élményanyagbeli, életrajzi etc. egyezés.

Két típusa létezik

A, Ugyanazon költő két versének összevetése. Cél: a költői fejlődés, a motívumok kiteljesedésének, magának a lírikus életszemléletnek a vizsgálata.
B, Különböző költők olyan műveinek összehasonlítása, amelyek vagy témájukban, vagy kompozíciójukban vagy a korstílusban vagy az életrajzi jegyeikben, élményanyagukban etc. alapján hasonlóságokat mutatnak.

Mi az összehasonlítás tárgya?

A, Szubjektív gondolatiság (általában, de nem mindig filozófiai vagy létösszegző költemények, nagyon sokat mond a lírikus nézőpontja: pl. E/1.-ben vagy E/3.-ban beszél-e, az E/1. is lehet: önmegszólító költemény, az E/3-tól absztrahálás, elvonatkoztatás, általánosítás lehetséges; ugyanígy figyelemfelhívás vagy felszólítás is)
B, Tájleírás vagy tájleírás szubjektív élményekkel (Lehet elvont is, azaz Vajda allegorikus tájértelmezése, Ady látomásos tájlírája, Juhász Gyula impresszionizmusa, József Attila „peremvidéki látásmódja” szemben mondjuk Petőfi realizmusával)
C, Keletkezési időpont (Fontosak a történelmi események, lecsengésük vagy a lírikus személyes életére gyakorolt hatásuk)
D, A költők hasonló életkora, társadalmi környezetük, milyen településről származnak, a történelmi Magyarország mely részein éltek, hol tanultak etc.)
E, A lírikusok hasonló élményanyaga
F, Valamilyen csoporthoz, eszmeiséghez való tartozás (Pl. a népiesség, a Nyugat nemzedékei, a szimbolizmus, „lágerélmény”, pl. Pilinszky különböző verseiben, hazafiasság pl. Berzsenyi más-más korszakában, magyarságtudat teljesen más megjelenései, de mondanivalójában ugyanaz a gondolat a határon belüli és kívüli, vagy önként emigrációt vállaló költőknél: pl. Reményik Sándor, Radnóti Miklós, Faludy Gyögy) vagy éppen az ellenkezője ugyanazon a tematikán belül (Pl. Ady – Petőfi kifejezésmódjai, de mondanivalójukban hasonlóság)
G, Azonos műfaj (pl. elégia, óda etc.)
H, Azonos tematika (Pl. hazaszeretet, szerelem,üldöztetés etc.)
I, Tagoltság: a költemény egy szövegtömb-e vagy strófákra bomlik, van-e keretversszak, ha igen, mi a funkciója etc.
J, A vers tárgya etc.

Fontosabb kiindulási pontok

A, Melyik életmű gazdagabb (Élményanyagban, művekben, kötetekben, estleg az elismertség jellemezte-e korában vagy anonim maradt, s az utókor értékelte át az egész életművet, akár történelmi okok miatt, pl. Wass Albert)
B, A költői pálya csúcsán vagy elején, közepén keletkeztek-e a versek, ily módon mennyire egyéni hangvételűek, originálisak (Pl. Ady 1906 után, az „Új versek” kötet után robban be, amelyet sajátos egyéni hang jellemez: szimbolizmus )… Fontosak a nagy kezdőbetűvel írt szavak, mert mást jelentenek, mint, aminek tűnnek( Valahogyan így: metonímia – jelkép – szimbólum), nyelvezet, számmisztika. Adynál érdemes megjegyezni, hogy csaknem minden műve bimetrikus, azaz szimultán verselésű= egyszerre időmértékes és magyaros, a deákos verselésre Fazekas a példa, a nyugat-európait Babits, Radnóti, Petőfi (Csak egyes költeményeiben), Berzsenyi, Csokonai Janus Pannonius etc. űzték mesterfokon, a szimultánt Ady, s Csokonai A tulipánhoz című költeményben, a magyarost Petőfi és Arany, Balassi (Mindhárman az ősi formákat, de az első kettő a 12-est, míg Balassi a 8-ast, s ő az ,aki török népdalok dallamára írta verseit, tehát azok énekelhetőek is…).
C, Szerkezeti felépítés: mondanivalóra, sorra lebontás
D, Terjedelem (érdekes módon 8 sor képes elmondani ugyanazt, mint pl. 64, de mindenképpen meg kell találni a párhuzamokat a 8 sor és a 64 között!)
E, Lineáris rend van-e a műben vagy laza képek sorozata?
F, Mi a költemények központi gondolata, toposza?
G, Kiolvasható-e összefüggő történet a műből?

Továbbgondolás

A, Téma
B, Költői hang: vagy személyesebb, visszafogottabb, halkabb, szemérmesebb, színeiben a pasztell árnyalataival jellemezhető, s „moll-hangnemben” szólal meg vagy „dúr-hangnemű”, rikító színű az egész vers.
C, Formai eszközök (Itt az összes szóképet és stiláris eszközt nagyító alá kell venni! Tóth Árpád az anyagtalan ábrázolója, Babits a forma művésze… Az előbbi a szinesztéziáival, alliterációival, az utóbbi a verstani ismereteinek tökéletes alkalmazásával, Kosztolányi képes volt az „l” likvidával szinte dalolva lebegtetni a verset – Ilona-, de az ellenkezője is igaz: a z, m, n, s, l, h – lágyabb mássalhangzók, míg a t, d, b keményebbek… Meg lehet nézni ezek arányait is, de ugyanígy a magas és mély magánhangzókét is, mert ezek adják a zeneiség egyik alapszegmensét.
D, Térszerkezet, ha van: vagy vibrálás vagy hagyományosabb felépítés, mintha egyetlen hosszú utazás lenne
E, Időviszonyok – Honnan hová? Miért? Hol található az a kritikus pont, ahonnan a befogadó oldaláról másképpen szemlélem a verset?
F, Tagolás: van-e megszólító és elbeszélő mondat, milyen a sorrendjük, arányuk; a kijelentő mondatok valóban kijelentőek-e vagy felkiáltásokat, óhajtásokat, felszólításokat (Vörösmarty: A vén cigány- rapszódia vagy ditiramb)tartalmaznak- e? Ha a válasz igen, miért?
G, Stílusjegyek: a mondatjegyek különbsége is ennek számít; vannak-e motivikusan ismétlődő szavak? Érdemes megszámolni, hogy hányszor, s mit akar vele nyomatékosítani a költő! Vannak-e halmozások, s milyen ritmusúak?
H, Szóképek
I, A szemléletesség egyéb eszközei: Vannak-e olyan sorok, amelyekben ugyanarról van szó? Ilyenkor érdemes összevetni őket!
Mennyiben más a szemléletük, mert más lesz… Hogyan erősödik meg a konkrét szemléletesség? A költői képek részletes elemzésén át jutunk el ide. Valami lehet nagyon köznyelvi vagy eleve művészi. Ez utóbbi esetben használható a „finom ecsetkezelés” jelzős szerkezet a fogalmazásban.
J, Egységes-e az egyes művek színvilága? Láttat vagy muzsikál valamelyik mű, vagy esetleg egészen másról szól?! Megjelenít-e a költő valamilyen értéket a színekkel?
K, Zeneiség: első sorban az alliterációk és a szinesztéziák szerepe, de a rímelhelyezés is ide tartozhat, s a szavak jelentésbeli kategorizálása is (hangutánzó, hangfestő) pl. Radnóti: Éjszaka.
L, Verselés: szerencse, ha van enjambement (soráthajlás vagy áthajlítás, amikor egy gondolat nem egyezik meg egy mondattal, hanem a vers következő sorában folytatódik) a műben, művekben, mert az egyaránt képes elmesélni s/vagy lehalkítani a verset, pl.(Tóth Árpád: Körúti hajnal)
M, A mű, a költő üzenete, mondanivalója: önmagában is lehet egy mű értéke, mert, ha egyszerű, tiszta és pontos, akkor a lírai realizmust testesíti meg, ha nem, akkor más variációk fordulhatnak elő.


M. Fehérvári Judit
 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.