Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A lírai műnemmel kapcsolatos tudnivalók és a líra műfajai

2011.07.04

Az irodalomtudomány a szépirodalmi alkotásokat három nagy műnembe sorolja. Ezek a líra, az epika és a dráma.

A lírai műnembe az érzelmeket kifejező (A skála a szeretettől a gyűlöletig terjed.), nem színpadra írt alkotások tartoznak. Formájuk szerint ezek a művek versben íródnak, de nem minden vers tartozik a lírai műnembe (Pl. eposz, elbeszélő költemény, ballada, románc etc.).

A lírai műnem formája: kötött vagy szabad; ideje: örök érvényű pillanat, azaz a múlt, a jelen és a jövő.

Legfontosabb, a magyar irodalomban is ismert műnemei:

Ars poetica költemény: olyan vers, amely a szerző költői hitvallását tartalmazza.

Bökvers: olyan 2 soros költemény, amely kigúnyol valakit vagy egy helyzetet.

Canzona: a dalnak az a fajtája, amely francia földről vándorolt Itáliába Dante Petrarca idején.

Csasztuska: csattanós, énekelhető orosz dal.

Dal: tiszta érzelmeket kifejező vers, melynek strófaszerkezete van, azaz vagy 3 vagy 4 soros versszakokból állnak. Rendkívül sok alfaja van, amelyek közül nem mindegyik énekelhető (Pl. találós versek, táncszók). Ide tartoznak a dalok a szabadságról, a kesergők, az altatók, a bujdosóénekek etc. Vannak népdalok és műdalok.

Ditiramb: felfokozottan szélsőséges hangulatú lírai költemény (Pl. Vörösmarty: A vén cigány)

Dithürambosz: a későbbi görög kardalok alapja, eredetileg a Dionüszösz tiszteletére előadott énekek neve.

Ekloga: eredetileg pásztorköltemény, párbeszédes, szomorkáás hangulatú mű.

Elégia: az ókorban fuvolán adták elő az elégiákat; fájdalmas, szomorkás érzelmeket kifejező lírai költemény.

Életkép vagy zsánerkép: a mindennapi élet egy pillanatát vagy szereplőjét ábrázoló, általában, de nem mindig derűs hangulatú vers. A prózában írt életkép az epikába tartozik.

Epilógus: létösszegző költemény, amely önállóan mintegy utószóként szolgál.

Epigramma: az antikvitásból hagyományozódott át. Eredetileg sírfeliratok voltak az epigrammák, amelyek disztichonban (Egy hexameter és egy pentameter) íródtak, s ma is tartani kell a formai követelményeket.Két részből állnak: egy, a gondolatot előkészítő előtagból és a csattanót tartalmazó utótagból. Vannak vidám epigrammák is.

Gondolati költemény: olyan vers, amely a gondolkodás folyamatát bemutatva kelt érzelmeket a befogadóban.

Gnóma: rövid, tömör, csattanós aranymondás vagy bölcselkedés.

Haiku: a japán költészet tipikus műfaja, amely áthagyományozódott más kontinensekre is. Kötött. 3 soros. Szótagszám: 5-7-5. Kötelezően életbölcsességet kell tartalmaznia!

Helyzetdal: a dalnak az a fajtája, amelyben a költő egyes szám első személyben egy másik személy nevében mondja el érzelmeit (Pl. József Attila: Tiszta szívvel).

Himnusz: Istenhez fohászkodó, fenséges, magasztos, ünnepélyes hangulatú lírai mű.

Idill: Boldog, nyugalmas hangulatot árasztó, az ember és a természet összhangját érzékeltető lírai költemény.

Kalligramma vagy képvers: a mondanivaló kép formájában is kirajzolódik, s ez a kép helyettesíti a rímet vagy ritmust.

Kaszída: arab időmértékes, nagyon hosszú lírai műfaj, 3 részből áll: bevezetés, sivatagi utazás, dicsőítés.

Limerick: kötött formájú, 5 soros (Az 5.-ben félig megismétlődik az első vagy második sor!), meghatározott rímképletű (aabba, a b sorok mindig rövidebbek) nonszensz vers, amely általában a "Volt egyszer..." bevezetéssel valamilyen mesés kalandot beszél el. Eredetileg az ír költészet műfaja.

Óda: fennkölt, magasztos, emelkedett hangú lírai költemény. Az ókorban lanton adták elő.

Parafrázis: egy ismert mű vagy műrészlet új szemszögből való átértelmezése. ha prózában íródik, az epikai műnembe tartozik.

Parabola: példázatszerű, erkölcsi mondanivalót tartalmazó mű. Ha prózában íródik, az epikába tartozik.

Prózavers: nem ugyanaz, mint a szabad vers, mert a ritmust a tagmondatok sorrendje megadja.

Rapszódia: felfokozott érzelmeket kifejező lírai költemény.

Szabad vers: független a következetes verstani szabályoktól, s általában egy sor annyi gondolatot tartalmaz, amelyet létrehozója egy lélegzetvételre képes kimondani, de nem követi a próza eszköztárát sem.

Szonett: nem műfaj, műforma, 14 soros, tagolatlan vagy 4 sor, 4 sor, 3 sor, 3 sor formában tagolt versszakonként. Mesterszonett: 14 szonett +1, a mesterszonett, amely az összes megelőző első soraiból áll.

Tanka: a japán költészet műfaja: 31 szótagos, 5-7-5-5-7 szótagszámmal soronként.

Tájleíró költemény: az ember és természet környezetét szubjektív szemszögből ábrázoló lírai mű.

Zsoltár: énekelhető, verses formájú imádság.

Xénia: irodalmi tárgyú epigramma.

 

M. Fehérvári Judit
 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

fehévári judit

(tjzjkz, 2014.09.05 14:57)

Utálom a magyart!

fehévári judit

(tjzjkz, 2014.09.05 14:56)

Utálom a magyart!