Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Ady költészetének áttekintése és a halálmotívum megjelenése

2010.11.21

Miért új Ady költészete a magyar irodalomban?

 

Előtte Petőfi és Arany volt a mérce, ezért nem értik.

Ráadásul tipikusan nagyvárosi költő.

A francia szimbolizmusból merít. Leginkább Verlaine hatott rá.

Vajda János tekinthető egyedül előképének (Virrasztók, Nádas  tavon - allegorikus költemények).

Tájlírája is egészen más.

A tájlíra előtte: tájleíró költemény (Pl. Petőfi), a táj átminősülése (Vajda), Ady: látomásos tájköltészet, később Juhász Gyula: impresszionista látásmód, József Attila: peremvidéki látásmód.

Ady költészetének jellemzői nagy vonalakban:

- szimbólumokban ír (Pl. Tűz - nála a forradalom jelképe éppúgy, mint Prométheuszé, aki bizonyos áttéteken keresztül éppen úgy forradalmár, a haladás képviselője)

- ami a francia szimbolistáktól megkülönbözteti, nála különös hangsúlyt kap a társadalmi-, politikai problémák iránti elkötelezettség

- a szimbólumokat nagy kezdőbetűvel írja, s metonímiákból alakulnak jelképpé, majd szimbólummá

- versciklusokba rendezi költeményeit

- majdnem minden műve szimultán verselésű

- nyelvezete a Károli-féle protestáns Bibliára, a régi magyar vándordiákok szóhasználatára, a kuruc kor hagyományaira épül

- kedveli a számmisztikát (Majdnem minden verscíme 3 szóból áll - a névelőt is bele kell számolni)

Nagy mérföldkő: Új Versek (1906)- Lédának ajánlotta


A halál, a halálvágy jellegzetes témája a francia szimbolizmusnak éppúgy, mint  a századvégi magyar lírának (Pl. Reviczky)
Adynál a Vér és Arany kötetben (1907-ben írta, 1908-ban jelent meg)  már önálló ciklust is kapott (A Halál rokona). A Léda-verseknek is állandó kísérője, valószínűleg a szerelem másféle megélése miatt is.


Ady verseiben kétféle halálkép található: az átesztétizáló és az abszurdizáló.


1. A fekete zongora : az abszurdizáló halálkép.

 Alapmetaforája: élet (jelölt/melódia/kép, összetett metafora).

 A fő motívum: a fekete zongora kép, az egyén a jelölt.  A vers időn és téren kívüli.

Léda hasonló volt Adyhoz: diszharmonikus ütközet az egész szerelmük


2. A Párisban járt az ősz: mindkét halál. A vers lemondóbb, lágyabb, líraibb.

 

M. Fehérvári Judit

 

Debrecen, 2010. november 21.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.