Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Edgar Allan Poe: Lee Annácska

2010.04.07

Sok-sok hosszú esztendeje már

 

Tengerpart bús mezején

 

Élt egy kis lány - ismerhetitek

 

Lee Annácska nevén

 

S csak azzal a gondolattal élt,

 

Hogy szeret s szeretem én.

 

Gyermek volt s gyermek voltam én

 

Lee Annácska meg én.

 

De szerelmünk több volt mint szerelem

 

Tengerpart bús mezején -

 

Irigyeltek még az angyalok is

 

Fenn a felhők tetején.

 

S ez lett oka, hogy, sok éve már,

 

Tengerpart bús mezején

 

Felhők közül jött egy csunya szél

 

S meghült Annácska, szegény;

 

S elvitték úri rokonai

 

S egyedül maradtam én:

 

Koporsóba csukták el őt

 

Tengerpart bús mezején.

 

Irigyeltek az égi angyalok,

 

Hogy boldogabb ő meg én,

 

Az lett oka (mind jól tudjuk ezt

 

Tengerpart bús mezején),

 

Hogy jött felhőből éjjel a szél

 

S meghült s meghalt szegény.

 

De szerelmünk több volt, mint soké,

 

Ki nagyobb, mint ő meg én,

 

Okosabb, mint ő meg én

 

S sem az angyalok a felhők felett,

 

Sem az ördögök tenger fenekén

 

Nem tehetik, hogy szívtől a szív,

 

Elváljunk, ő meg én.

 

Mert ha kel a hold, nekem álmokat hord,

 

Annácska küldi felém;

 

S csillag ha ragyog, már véle vagyok.

 

Annácska szemét lesem én;

 

S igy az éj idején veled éldelek én,

 

Jegyesem, szivem élete, szép kicsikém,

 

Melletted a sír fenekén,

 

Tengerpart bús mezején.

 

 

 

                                                                  Babits Mihály

                                                      fordítása

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.