Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


December a néphagyományok tükrében

2011.11.27

1. A hónap nevei:

Télelő
Karácsony hava
Bak hava (XII.21-I.20)

2. Jeles napok decemberben:

December 6. Miklós napja
Az ajándékosztó Mikulás eredetileg a katolikus vallású vidékeken Szent Miklósnak, a Lycia római provinciában fekvő Myra püspökének népies alakja. A modern magyar néphagyomány szerint december 5. éjjelén – december 6. hajnalán meglátogatja a gyermekeket, s ha az elmúlt évben jól viselkedtek, kisebb ajándékot ad nekik, ha rosszak voltak, virgácsot kapnak. A szintén használatos Télapó kifejezés a 20. század első harmadában keletkezhetett. Amerikában és Kanadában Santa Clausnak, Angliában Father Christmasnak, Németországban Nikolausnak nevezik.
A két világháború közötti Mikulás még a mennyben élt, s a gyerekeket az égből figyelte, segítői pedig manók, angyalok vagy krampuszok voltak. Ma úgy tudjuk, hogy Mikulás a Lappföldön él, szánját pedig rénszarvasok húzzák.

December 13. Luca napja

A Gergely-féle naptárreform előtt (1582) ez volt az év legrövidebb napja. Sok helyen innen számították a parasztok a nappalok hosszabbodását.
A Luca név a latin Lux=fény szóból származik. Ilyenkor a nőknek nem volt szabad dolgozniuk, aki ezt megszegte, azt Luca megbüntette. Ekkor kezdtek hozzá a férfiak a Luca-szék elkészítéséhez, amelyhez babonás történet fűződik. A széknek éppen 13 nap alatt 13 féle fából kellett úgy elkészülnie, hogy minden egyes napon dolgozni kellett rajta valamit. Készítője minden egyes darabját más-más fából faragta ki úgy, hogy a karácsonyi éjféli misére már a templomba is el tudja vinni. A misén, aki ráült, az meglátta a boszorkányokat, de utána menekülnie kellett, mert ha azok felismerik, akkor széttépik.Ezért apró magvakat kellett szétszórnia, pl. mákot, amit a boszorkányok bizonyosan összeszednek, s így nem érik utol.

Ezen a napon jártak a fiatal legények kotyolni is. Házról házra mentek, miközben sok-sok jó tojó tyúkot kívántak a háziaknak.

Ilyen verset mondtak:

Luca, Luca, kitt-kotty, kitt-kotty,
Néném asszony litty-lotty, litty-lotty,
Tikjaik, lúdjaik, jó tojók legyenek,
Százat tojjanak, ezöret kőtsenek!
Kitty-kotty, kitty-kotty, adjon Isten bő bort,
Bő búzát, borockot, vörösfarkú malacot,
Szekerünkbe kereket, poharunkra feneket,
Akibül ihassunk eleget.

Szokás volt még Luca napján cserépbe ültetni búzamagot, amely karácsonyig kihajtott, s az ünnepi asztal dísze volt.

December 24-25-26. Karácsony

Az ókorban még december 25-e a téli napfordulót, a természet megújulását, a tavasz ígéretét jelentette. Ekkor ünnepelték a Nap újjászületésének a napját. Ezt a napot vette át a kereszténység karácsony ünnepeként.
A népszokások is nagyon jól tükrözik ma is ezt a régi szokást, mert vagy hajtatott zöld ágat vagy búzát visznek a lakásba, de még a feldíszített, örökzöld karácsonyfa is az életet jelképezi.
Karácsony előtti estéken jártak a betlehemesek is, akik a Szent Család történetét adták elő dramatikus játék formájában.

December 28. Aprószentek napja

Ezen a napon a legények vesszőből font korbáccsal csapkodták meg a leányokat, hogy azok egész évben egészségesek és szófogadóak legyenek. Ráadásul mindeközben még mondókákat is mondtak. Pl. egy ilyet:

„Szófogadó, jó légy,
Ha lenek küldenek, főnek menj,
Ha főnek küldenek, lenek menj,
Ha vízért küldenek, borért menj,
Ha borért küldenek, vízért menj,
Egészséges légy, friss légy, keléses ne légy.

A Kisalföldön és a Szigetközben, valamint a Székelyföldön legényavató napként is ismerik.

December 31. Szilveszter napja

Az esztendő utolsó napja a mulatozásé, az óévbúcsúztatásé. A néphit szerint a Szilveszter-reggeli napsugár kevés bort hoz a jövő évre.


M. Fehérvári Judit

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.