Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Arany János: Almanach 1878-ra

2010.12.30

Itt van tehát: megjött az Új év,
Mint biztató előlegem;
Háromszázhatvanöt nap-éjre
Halvány reményszínt hoz nekem;
Bár majd ha eljön a valódi,
Nem lesz, mint most, ruhája zöld;
Inkább hiszem, hogy a küszöbnél
Fejér, halotti leplet ölt.

Légy üdvöz, Év, e zöld burokban!
Elfogadom a jóslatot,
És köszönöm, hogy jövőre
Kilátásom' tovább nyitod:
Hisz' egy időtül fogva nálam
Látás, kilátás oly rövid!...
Ha meg nem érném: gondolatban
Hadd élvezem át örömid.

Mindjárt az első nap rohammal
Köszönt boldog-boldogtalan;
Oly ünnep ez (no! nem panaszlom),
Midőn a szív s tárca nyitva van;
S egy "szellemdús" játék (amelynek
Nem kellett nagy heuréka)
A pénz-pazarláshoz időd' is
Ellopja: a "b.u.é.k."

Aztán jön a farsang, -az árvíz
Mátyás körül, mely "tör jeget";
Szegény kiöntött ürge-népség
Verdesi jajjal az eget;
Mi táncolunk a szenvedőkért,
Bőven fogunk pazarlani:
S ha nem csordúl -százezerereinkből
Csöppen nekik is valami.

Aztán jön, amely "gólyafőt mos",
A híres márciusi hó,
Ha "Gergely megrázza szakállát" -
No meg böjt, exekúció.
E hó egy napját ültem én is
Már két közép embernyomig:
"Simplicius" napján születtem:
"Simplex" maradtam holtomig.

Ápril minden nedvet kiszáraszt,
Májusba' jőnek a fagyok; -
S ha sáska, féreg, rozsda nem járt,
S a junius szépen ragyog
S a julius "meg nem szorítja":
Még a vetés bőven terem;
Örvend az úr, -hát még az asszony!
Lesz csipke több is, meg selyem.

Míg a paraszt izzad, mi gazdák
Fűrdőbe járunk hűsleni,
A repce-, gyapjú- s más előleg
A csorbát szépen kifeni;
Nem, mint apáink sűltek, -itthon
Töltvén egész mélő nyarat,
S nézték a vén béres hogyan vet
S a tót napszámos hogy' arat.

Szeptember -ah! szüret már nem lesz;
Vagy: lesz szüret, ha bor nem is:
Történeti jogát megőrzi
Híven az eszem-iszom is;
Különbség az, hogy míg apáink
Egy canga birkán "laktanak":
Nekünk cukor kell sütve, főzve,
Pezsgő bor, osztrigák, halak.

Így, ber, mindíg ber fogytig-untig
S "brrr!" míg az esztendő lefut;
Miközben egy nap a halottak
Fényűzésére is kijut,
Midőn gyertyával zöld levéllel
S virággal megvendégelik,
S kitesz halottjáért az élő,
Mutatva dúsan, hogy: "telik!"

Majd a karácsony hozza végül
Az apró szívek örömét;
De a "bubus" már nagy szakértő,
Bírálva hordja meg szemét,
S ha nem drágát hozott az angyal:
Ajak lepittyed és befagy;
Biz' édes Jézuskám, te is már
A luxus terjesztője vagy!

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.