Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az Egyesült Államok politikája nagy vonalakban 1920-1933 között

2012.11.01

Az USA nem véletlenül zárkózott el az európai politikától. Sok problémája volt ugyanis. A legtöbb nemzetközi konfliktust a német jóvátételek okozták. 1923-ban a franciák megszállták a Ruhr-vidéket, hogy a németeket jóvátétel fizetésére bírják. Végül 1924-ben a Dawes-terv keretében Németország többszázmilliós hiteleket kapott az USÁ-tól. Így tudta fizetni a jóvátételeket Franciaországnak és az USÁ-nak is. 1925-ben Locarnóban Németország, Franciaország, Olaszország, Nagy-Britannia és Belgium garantálta Németország nyugati határait, ezzel javult a francia-német viszony is.
Az USA belpolitikájában az 1921-1922-ben megrendezett hadikonferencia ugyan véget vetett az USA, Nagy-Britannia és Japán katonai versengésének a világtengereken. A tárgyalás sikerességét látva az USA összehívott egy leszerelési konferenciát, melynek eredményeként létrejött egy öthatalmi egyezmény, melyben megtiltották a harci gázok használatát. 1925-ben a háborút törvényen kívül helyezték.
A világháborút követően egyértelműen az USÁ-ban egyértelműen az európai ügyekből való elfordulás uralkodott, mindeközben a legfontosabb külpolitikai kihívásnak a Szovjetunióbeli események számítottak. Roosevelt érkezésével alapvető szemléletváltás következett be a külpolitikát tekintve is. Elkötelezte magát a jószomszédsági politika mellett, melynek keretein belül normalizálódott a viszonyuk a latin-amerikai országokkal és gazdasági együttműködésbe kezdtek. Mindez elősegítette mind a demokratizálódás, mind az USA hegemóniájának megerősödését. Látványos fordulatot hozott a diplomáciai kapcsolatok felvétele a Szovjetunióval; ennek jelentősége elsősorban gazdasági természetű volt. Bár Roosevelt nem értett egyet vele, mégis megszavazták a semlegességi törvényt, amely megtiltotta, hogy az Egyesült Államok bármelyik hadviselő féllel kereskedelmi kapcsolatot tartson fenn, mert mindenképpen el akarta kerülni az újabb európai háborúban való közreműködésének lehetőségét.
Az 1929-33-as gazdasági válság az USA számára is kihívást jelentett, hiszen ez New Yorkból indult ki. Az USÁ-ban az állam szerepének megerősítésével és a demokrácia megőrzésével tudtak a válságon úrrá lenni. Közmunkákat adtak mindenkinek, utakat, hidakat, vasutakat építettek, s nem érdekelte az USÁ-t Európa sorsa, hiszen nagy bajban voltak ők is.
Azonban azzal, hogy a hitleri Németország felrúgta a versailles-i békerendszert, a német kérdés Amerikában is állandó napirendi ponttá vált. Végül az USA védelmi szövetségre lépett Kanadával és a latin-amerikai országokkal, 1940-ben pedig elrendelték az általános hadkötelezettséget. A hadba lépés csak 1941-ben, a Pearl Harbor-i események után következett be, Roosevelt újabb győzelme után. A második világháború évei alatt újfent gazdasági változások mentek végbe az Egyesült Államokban – mikor kitört Európában a háború, Amerika még nem volt teljesen túl a válságon. A többéves gazdasági depresszióból végül a hadiipar fellendülése húzta ki Amerikát, így a foglalkoztatottak száma hatmillióval nőtt, mi több, hamarosan már munkaerőhiány is jelentkezett. Roosevelt új jelszava a War Deal volt, melynek középpontjában a központi árszabályozás állt. A gazdasági rend megvalósulását Roosevelt már élhette meg: 1945. április 12-én agyvérzésben elhunyt.
 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.