Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Segítség internetes vizsgákhoz - általános-és középiskola

A középkori magyar állam bukása, okai és következményei

 

 

 

Hunyadi Mátyás halálát követően a királyi hatalom összeomlott. Az ország trónjáért trónviszály tör ki. A magyar rendek II.(Jagelló) Ulászlót (1490-1516) választották meg királynak, mert a bárók olyan királyt akartak a trónra, aki külső segítséget is igénybe tud venni a török elleni harchoz. Másrészt tudták, hogy II. Ulászló gyengekezű, és befolyásolható is. Semmiképpen sem szerették volna, ha hatalmukat az uralkodó megfékezi. A lengyel származású király tökéletesen megfelelt a céljaiknak, mert mindenre azt mondta: „Dobzse!”, ami magyarul annyit jelentett, hogy „Jól van.”. Így aztán a rendek megmondták neki, mi az, amit semmiképpen sem tehet meg.

Többek között nem szedhetett rendkívüli hadiadót, s el kellett vállalnia azt is, hogy saját költségén védi meg az országot. A Magyar Királyságot továbbra is a bárók irányították, mert a királynak minden fontos döntése előtt ki kellett kérnie a rendek véleményét.

II. Ulászló, ha akarta volna sem tudta volna megerősíteni a saját hatalmát, mert birtokai csökkentek, jövedelmei nem voltak, s ráadásul a zsoldos hadsereg is felbomlott.

Amíg a király egyre gyöngébb lett, úgy vált egyre erősebbé a főnemesség. A bárók a királyi tanácson keresztül irányították az országot.

A parasztok annyira elkeseredtek, hogy kitört a parasztháború, amit Székely Dózsa György vezetett. Igaz, egészen más okokból hívták fegyverbe őket. Mátyás halála után a jobbágyság terhei nem változtak, magas adókat fizettek. Tovább differenciálódott ez a réteg, egyre több lett a zsellér. A zsellérek teljesen nincstelenek voltak. A mezővárosokat fejenkénti adózással sújtották és korlátozták a jobbágyok szabad költözését. Ezért 1514-ben parasztfelkelés tör ki, amelyet Dózsa György vezetett.

Ennek az előzménye azonban egészen mások voltak.  Bakócz Tamás, esztergomi érsek keresztes háborút szervezett, amelyből azonban parasztháború lett. Székely Dózsa György véletlenül keveredett a sereg élére. Éppen Budán járt, mert egy bég elvette a lovát. Ezt szerette volna visszakapni, erre kinevezték a keresztesek vezetőjének. A parasztok több csata (Apátfalva, Nagylak) után szenvedtek Temesvárnál Szapolyai Jánostól döntő vereséget szenvedtek. Ekkora azonban már parasztháborúról beszélhetünk, mert az ország jelentős részére kiterjedtek a harcok. Ahogyan az várható is volt, a parasztok súlyos vereséget szenvedtek.  A megtorlás szörnyű volt. Dózsa Györgyöt tüzes vastrónra ültették, fejére pedig tüzes koronát tettek, s nagyon sok résztvevőt karóba húztak. A parasztokon eluralkodott a félelem.

A köznemesek pedig a vármegyékben és az országgyűlésen próbálják ellensúlyozni a bárók hatalmát. Vezetőjük Szapolyai János, erdélyi vajda volt. Érdekeiket Werbőczy István (1458-1541) a Tripartitumban (Hármaskönyv) című könyvében foglalta össze és rendszerezte a korabeli szokásjogot is. Ez törvénykönyv a Dózsa György vezette parasztháború után született meg, ezért megtiltotta a jobbágyok szabad költözködési jogait is. Azért, hogy még jobban megkeserítsék a jobbágyterheket, évente minden jobbágy és zsellér egy forint adót tartozott fizetni urának és heti egy nap robottal szolgált.

A Jagelló-kor ráadásul a nemesség két csoportjának a folyamatos küzdelmét is eredményezte. Magyarországon bárók hatalma meghatározó volt, mert teljes egészében rajtuk múlt az ország védelme. Ezt különleges jogaiknak köszönhették.

Ha úgy akarták, saját bandériumot = magánhadsereget tarthattak és meghívás nélkül, személyesen mehettek a Tanácsba

Sőt! Az utódlás kérdésébe is beleszóltak. Ezért a 1505 rákosi országgyűlésen a köznemesek elhatározták, hogy csak magyar királyt választanak ezután. A báróknak ez nem tetszett és a Habsburgokhoz közeledtek. A Habsburgok és a Jagellók házassági szerződést kötöttek.

II. Ulászló 1516-ban meghalt. Kilencéves fia, II. Lajos (1516-1526) került a trónra. II. Lajos feleségül vette Habsburg Máriát, Habsburg Ferdinánd pedig Lajos nővérét, Annát. Csakhogy a Habsburgok ellen ekkor az egész Európa szövetkezett. 1526. májusában létrejött a Habsburg-ellenes cognaci liga. Magyarország magára maradt. II. Lajos nem fordított kellő gondot a végvárrendszerre és a törökkel való diplomáciai kapcsolatok ápolására. Elméletben három éves békét kötött a törökökkel, csak az volt a baj, hogy közben más lett a török szultán, akit ez egyáltalán nem érdekelt. Így I. Szulejmán hadai 1521-ben elfoglalják Zimonyt, Szabácsot, Nándorfehérvárt, így a végvárrendszerünk megsérült. II. Lajos pedig hiába várta a Habsburg segítséget, az nem érkezett meg.

A délvidéki harcok irányítója Tomori Pál, kalocsai érsek, alsó-és felső magyarországi főkapitány lett. Katonái már tizenegy hónapja nem kaptak zsoldot, s ő sem semmilyen pénzt a védelemre, csak kinevezték kincstartónak is.

A magyar udvar 1526-ban idejekorán értesült arról, hogy a szultán ismét Magyarország ellen készül. Már 1525 végén megtudhatták az ide menekült Bakics Pál szerb vajdától, hogy a szultán célja Buda megszerzése.

1526 nyarán újabb török támadás indult Magyarország. ellen. A magyar határ védelmét

Tomori Pál látta el.

1526. augusztus 29-én a mohácsi csatában a magyarok vereséget szenvedtek. II. Lajos is meghalt. A török ezután elfoglalták Budát, végig dúlták az ország középső és keleti területeit, majd elhagyták az országot. Az ország kiszolgáltatott maradt egy újabb török támadással szemben.

Már ekkor tudni lehetett, hogy a törökök vissza fognak jönni, mert úgy tekintettek az országra, mint a hódításukra. Ráadásul a menekülésben II. Lajos is meghalt, mert átgázoltak rajta a lovak, így belefulladt a körülbelül fél méteres Csele-patakba. És ott voltak még a Habsburgokkal való szerződések is.

Egy ország sorsa dőlt el Mohácsnál. A függetlenségünké. A keresztény hitünké. Végzetünk 1541-ben teljesedett ki, amikor az országunk három részre szakadt.

Egyes elemzők szerint az akkori Oszmán Birodalommal szemben bármely ország elbukott volna.

Az azonban már magyar sorstragédia, hogy a Magyar Királyság végleg kivérzett. Először csak két részre szakadt, s csak aztán háromra. Mindezekért felelősek a bárók, a Habsburgokkal kötött rossz szerződések, s az a széthúzás, ami akkor népünket jellemezte. Mohács végelszámolás volt, az akkor már szátötven esztendeje kisebb-nagyobb megszakításokkal zajló háború végelszámolása. A Magyar Királyság a maga alig négy millió lakójával, Mátyás király halála óta folyamatosan hanyatló gazdaságával, korszerűtlen hadseregével nem mérkőzhetett meg a nálánál területileg ötször, lakosságát tekintve hatszor nagyobb, nyomasztó túlerővel felvonuló Oszmán Birodalommal.

„Mohács a Magyar Királyság középkori történetének lezárása, úgy kezdete is egy másik korszaknak, a török hódoltság korának. Azzal, hogy az uralkodó, II. Lajos odaveszett, s vele az ország vezetőinek jelentős része, új hatalmi rend kialakulása vette kezdetét. A két nagyhatalom, a Habsburgok és a török porta közé ékelődött Magyarország még jobban belesüllyedt a pártküzdelmekbe, aminek egyenes következménye lett a kettős királyválasztás, majd ezzel együtt az ország két részre szakadása. A bomlási folyamatot betetézte Buda elvesztése 1541-ben, amelynek eredményeként az oszmánok tartósan megvetették lábukat az országban, beékelődve a korábbi két országrész közé, és másfélszáz esztendőre állandósítva a háborús állapotokat.”

 

Felhasznált irodalom: Wikipédia és a 6. osztályos Történelem tankönyv

 

 

 

Cikkek

6. ÉVFOLYAM TÖRTÉNELEM, TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK

2021.11.08

OSZTÁLYOZÓVIZSGA - TÖRTÉNELEM 6. OSZTÁLY     

 

A középkori magyar állam bukása, okai és következményei

2021.11.08

Történelem 6. osztály

 

Albert Einstein munkássága

2021.11.08

Fizika - középiskola

 

Etika 11. osztály

2021.11.08

Zölden élek

 

Etika 11.osztály

2021.11.08

Az egyén felelőssége és cselekvési lehetőségei a globális hálózatok korában

 

Irodalom- középiskola 9. vagy 11. osztály

2021.11.08

Franco Zeffirelli - William Shakespeare: Rómeó és Júlia (1968)

 

Franco Zeffirelli - William Shakespeare: Rómeó és Júlia (1968)

 

 

Történelem 6. osztály

2021.11.08

Egy napom Mátyás udvarában