Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Mindenféle idézet, ami emberi

2010.03.20

"Ne menj a romok közé! Ne töprengj azon, hogy alakíthattad volna-e másképp a múltadat. Legfőbb lelki erőd csak a megtörténtek vállalása lehet. Fogadd el, hogy ami történt veled, amit cselekedtél, az a törvényed. Ezért űzz messze magadtól minden megbánást, bűntudatot, lelkiismeret-furdalást, minden olyan belső történést, szégyent, ami megaláz."

 

(Popper Péter)

 

"Ha elveszíted a türelmedet, bosszankodsz és korholsz, azután belátod, hogy feleslegesen tetted, már késő. Semmi értelme - már sérelmet okoztál. (...) Tehát ne feledd: sosem a másik a felelős. A problémát az okozza, hogy valami bánt belül. És természetesen nem zúdítod rá valami arra járó idegenre, hanem azt veszed elő, akit szeretsz, aki a legközelebb áll hozzád. Ezért a legközelebbi személy lesz az, akihez újra és újra odahordod, odazúdítod az ostobaságaidat. De ezt kerülni kell, mert a szeretet nagyon törékeny. Ha túl sokszor teszed meg, ha túlzásba viszed a terhelést, a szeretet eltűnhet."

 

(Osho)

 

“Valójában semmit sem birtokolsz, csak őrzöl egy darabig. S ha képtelen vagy tovább adni azokat, akkor azok birtokolnak téged. Bármi legyen is a kincsed, úgy tartsd a markodban, mintha vizet tartanál. Mert ha megszorítod eltűnik. Ha kisajátítod, tönkreteszed. Tartsd szabadon és örökre a tiéd marad.”

 

 

(Buddha)

 

“Az élet olyan, mint egy kártyajáték. A kiosztott lapok adottak, de ahogy játszod őket, az szabad akarat.”

 

(Jawaharlal Nehru)

 

“Sokan vannak, akik elintézetlen benső viszonyaikat kívül akarják rendezni. Abban a tévedésben vannak, hogy a másokhoz való jóság pótolhatja az önmagunkhoz való jóságot. Sok örömtelen lélek gondolja azt, hogy a szeretet csupán az emberekhez fűződő kapcsolatait jelenti, ezért önmagához nem jó. Önmagát lebecsüli, ostorozza, örökösen bűntudatos, s csak a túllihegett külső pótcselekvések néhány pillanatában éli meg, hogy ő nem is rossz ember.
A másikkal “jót tenni” csak akkor lehet, ha észre sem vesszük. A valódi “jótett” nem is lehet más, mint hogy a másik embert önmagához visszavezetjük; saját erejére, sorsmegoldó hatalmára ráébresztjük – végső soron, hogy megtanítjuk önmagát szeretni. Márpedig ha ezt magunkkal nem tudtuk megtenni, másokkal sem fog sikerülni."

 


(Müller Péter: Szeretetkönyv)

 

“Időnként meghal bennünk valaki, és valaki más megszületik. Ami elmúlt, annak múlttá kell válnia, s ha nem akar, akkor tudatos munkával azzá kell tenni. Maga az idő nem teszi azzá – segíteni kell neki.”

 

(Müller Péter)

 

“Dolgozz keményen a munkahelyeden és meg fogsz élni belőle. Dolgozz még ennél is keményebben önmagadon, és egy vagyonra fogsz szert tenni.”

 


(Jim Rohn)

 

 

"Szerencsétlen, aki nem mer kockáztatni. Lehet, hogy soha nem csalódik, soha nem ábrándul ki, és nem is szenved úgy, mint azok, akik egész életükben egyetlen álmot követnek. De amikor visszatekint - hiszen mindannyian visszatekintünk - meghallja, amit a szíve súg: "Mit csináltál azzal a rengeteg csodával, amit Isten elhintett a hétköznapjaidban? Mit csináltál azokkal a talentumokkal, amelyeket rád bízott a Mestered? Elástad mindet egy mély gödörbe, mert féltél, hogy elveszíted őket. Íme hát az örökséged: a bizonyosság, hogy eltékozoltad az életed."

 


(Paulo Coelho)

 

"Légy hasonló az égen szálló madárhoz, aki a törékeny gallyon megpihenve átéli az alatta tátongó mélységet, mégis vígan énekel, mert bízik szárnyai erejében!"

 


(Victor Hugo)

 

"A Hozzáállás fontosabb a múltnál, a neveltetésnél, a pénznél, a körülményeknél meg annál, amit mások gondolnak, mondanak, vagy tesznek. Meghatározóbb, mint a megjelenés, a tehetség vagy a képzettség. A Hozzáállás társaságot, egyházat vagy otthont teremthet, illetve robbanthat szét.
A csodálatos az, hogy minden reggel dönthetünk affelől, hogy milyen lesz aznap a Hozzáállásunk. A múltunkat nem befolyásolhatjuk, és nem változtathatunk azon, ahogyan az embertársaink viselkednek. A kikerülhetetlent sem tudjuk kikerülni. Csupán egy dolgot tehetünk: azon az egy húron játszunk, amink van - ez pedig a Hozzáállás."

 


(Charles Swindoll)

 

"A természet nemes lelkűeknek alkotott bennünket, s mint amint egyes állatokat vadsággal ruházott fel, bennünket szárnyaló lélekkel, mely azt nézi, hol élhet a legméltóbban, s nem azt, hogy hol élhet a legbiztonságosabban. (...) Lelked tudja: feladata van - ezt próbálja megértetni veled. Ha hozzá fordulsz segítségért, megtudod, mikor mit kell tenned. Ő bajok s vadak fölött áll: semminek nem veti alá magát, semmi nem nyomasztja, semmi nem hajlítja meg - örök tulajdonsága ez a rendíthetetlenség. Amikor megértetted, már semmitől nem kell félned. Élj lelked tudása szerint!"

 


(Seneca)

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.