Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Nevelési elvek és értékforrások Kosztolányi Esti Kornél című művében

2012.03.18

1998-ban az UNESCO az oktatást rejtett kincsnek nevezte, amely a következő négy elemből tevődik össze:
- az iskola tanítson meg megismerni és tapasztalatokat szerezni

- tanítson meg cselekedni

- tanítson meg élni és

- tanítson meg lenni ebben a világban.


Az, hogy egy gyereknek mennyi tapasztalata van, az a szociokulturális háttértől függ, amely a családi és a településszerkezeti dolgokat egyaránt magában rejti.
Ugyanakkor az is mindenki előtt ismert, hogy ma is, miképpen régebben is működött, működik az iskolában a rejtett tanterv.
Mit értünk ez alatt?
Rejtett tanterv az, amit egy gyerek otthonról, a környezetéből magával visz az iskola keretei közé. Bővebben és leegyszerűsítve, ha valakinek az otthonában nagyon sok könyv van, amelyből naponta felolvasnak neki, hatalmas előnnyel indul azokkal szemben, akiknek egyáltalán nincsen semmiféle könyv sem a birtokukban, s akiknek nem meséltek soha a szülei.
Kosztolányi Dezső műve ebből a szempontból is nagyon érdekes, hiszen Esti Kornél nincsen tisztában a társadalmi különbségekkel, de mégis identifikálni tudja magát, azaz úgy véli, az első padban, a gazdag gyerekek között van a helye.
1891-ben vagyunk, amikor a tanulók anyagi helyzetük alapján foglaltak helyet a padokban.
Ami a ma iskolájával szembeállítja azt a kort, nem fogadja senki sem a gyerekeket, nincsen ünnepélyes tanévnyitó, sem az egyes iskolákban elterjedt esküszöveg, ráadásul, ahogyan a szövegből kiolvasható, akkor bárki lehetett magántanuló. Esti Kornél szülei a régebbi mellhártyagyulladása miatt nem akarják elemi iskolába adni az egyébként is vézna, fejletlen gyermeküket, aztán megváltozik ez a véleményük.
Otthon az édesanyja mosdatja, öltözteti, s látja el reggelivel, de azt már nem veszi észre, hogy gyermeke az elemi iskola, a Vörös Ökör falai közé lépve, szorongani kezd, hiszen légszomja támad. A gyerek csak annyit mond, hogy fél, de maga sem tudja, mitől. A szürke falak a családi otthon hiányát idézik fel benne. Mindössze hat éves, azaz abban az időben iskolaérett.
Az osztályterembe is egyedül kell belépnie, ahova egyrészt úgy, hogy tűnik, későn érkezett, másrészt hierarchikus rendben foglalnak helyet a tanulók. Ami a legmegdöbbentőbb, a kisfiú azonnal szembetalálja magát a kirekesztéssel, hiszen az első padban a gazdag gyerekek nem fogadják be, de még a középosztály és a paraszti rétegek sem. Az első megsemmisülés az, hogy máris kirekesztették és egyértelműen mindenhonnan. A kályhánál áll, s a tanár megérkezése előtt senkit sem érdekel, így szinte észrevétlenné válik. Még a tanári ültetés után sem kap csak egy fél széket. Dobogó van, azaz tanári katedra, amely szintén a hierarchiát és a tekintélyelvet erősíti, de már a tanár-gyerekek közötti relációban (kapcsolatban).
Ebben az időben a gyerekek palatáblára palavesszővel írtak. Azonban ez sem volt mindenkinek, de Esti Kornélnak igen. Miután elsírta magát, tanári utasításra kapott egy egész helyet. Az első iskolában töltött óra emléke azonban Esti Kornél számára nagyon negatív: a gazdag gyerekek éppen olyan kirekesztő magatartásúak és gúnyosak, mint a szegényebbek és a szegények, a parasztgyerekek büdösek, a tanár keze kellemetlenül dohányillatú és ő nem tartozik sehová sem. Ráadásul szinte zöld a színe, azaz fizikálisan és mentálisan is rosszul érzi magát. Úgy tűnik, nincsenek lelki és szellemi értékek.
Nem véletlenül kezdtem az UNESCO 1998-as irányelveivel, ugyanis azokból 1891-ben semmi sem valósult meg. Ellenben a ma iskolája sem sokkal különb, ha azt nézzük, hogy a gyerekek egymás közötti értékrendjét napjainkban is a külsejük, azaz a ruházkodásuk, s az határozza meg, van-e mobiltelefonjuk, s az milyen, azaz androidos érintőképernyős-e, milyen márkájúak az iskolához szükséges eszközeik (pl. iskolatáska), s tudásuk, személyiségük úgy tűnik, csak másodlagos.
Számomra rendkívül tanulságos volt ez a mű.
Kérdésem:
Régebben az óvodákban a biológiai érettséget nézték az iskolakezdés előtt, s ezt nevezték iskolaérettségnek.
Ma iskolakészültségi állapotról beszél a pedagógia, amely nyolc évre tolódik ki.
1. Vajon az 1891-ben iskoláit elkezdő Esti Kornél iskolakészültségi állapotban lépett-e be a tanterembe?

Válaszotokat indokoljátok!
A válasz: nem, sem biológiailag, sem pszichésen nem volt iskolaérett, hiszen nem találta fel magát, elsírta magát stb. …
2. Vajon az UNESCO négy alapelvéből volt-e egyetlen olyan, ami annak a kornak az iskoláját jellemezte?

Válaszotokat indokoljátok!
A válasz: Nem, egyetlen egy sem, de azért, mert maga a társadalom is hibás volt!

Felhasznált irodalom:
Csapó Benő, Zsolnai Anikó (szerk.): Kognitív és affektív fejlődési folyamatok diagnosztikus értékelésének lehetőségei az iskola kezdő szakaszában, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2011.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

p300005@freemail.hu

(PM 1, 2013.08.08 11:49)


Én olvastam az Esti Kornélt, de megtudná valaki mondani, hogy hol volt a Vörös Ökör iskola épülete? (Esetleg mi van ma az épület helyén stb) Erre az adatra nagy szükségem lenne, mivel az interneten nem találok róla pontos helymeghatározást, ezért lehetőleg Budapest-történész (v. Budapestet alaposan ismerő ember) válaszoljon erre a kérdésre ....