Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Iskolai konfliktusok

2010.09.08

I. A konfliktusok természete

Az iskolai tevékenység az együtt dolgozó, tanuló felnőttek és gyerekek interakciójában valósul meg. Az interakciók sorozata egyben kisebb – nagyobb konfliktusok sorozata is. A gyermekek és a pedagógusok között kialakuló konfliktusok sajátos nevelési és nevelődési helyzetet jelentenek a személyiség és a szociális készségek szempontjából. A gyermek számára a legfontosabb fejlesztő erő az az emberi környezet, kapcsolatrendszer, amelyben él, amelyhez érzelmileg kötődik.
Az iskolában kialakuló konfliktusok kezelése kritikus a tanár szakmai szocializációja szempontjából is. A tanár – diák kapcsolat formálásának képessége a nevelőmunka sikerességének, hatékonyságának az alapja, s egyben a tanár elégedettségének forrása is.


1.1. A konfliktusok meghatározása

A gyors társadalmi változásokat az emberek lelki alkalmazkodása nem tudja követni. Éppen ezért az ember, még ha úgy is látszik, sohasem környezetével, hanem mindig önmagával van konfliktusban. Ez az állapot a lelki – erkölcsi konfliktusok csoportjába sorolható.

Mellőzött:

 a szeretet
 a szolidaritás
 a megértő empátia
 a türelem

Megerősödtek:

 a gyűlölködő magatartásformák
 az érzelemszegénység
 az agresszivitás, az indulatok és a frusztráció

A gyűlölet, az indulatos viselkedés az emberi kapcsolatok megmérgezője, a kiegyensúlyozott kommunikáció megvalósulásának fékezője, lelki konfliktusok és betegségek melegágya.
Az ember egyéniségét, környezetéhez való viszonyát, sikereit, sikertelenségeit, énkép alakulását az agresszió, frusztráció, a hatalomvágy, a konformizmus alapvetően befolyásolja.

Törekedni kell a gyűlölet és erőszakmentes életvezetésre.

Elhatározás és akarat kérdése, melynek eredményei:

 alkotó, kezdeményező módon tudjuk kezelni dolgainkat, építeni kapcsolatainkat
 eredmény-és siker centrikussá válik gondolkodásmódunk
 önbizalmunk megerősödik
 nyitottabbak leszünk, jelentős védettségre teszünk szert
 a bennünket ért pozitív és negatív hatásokban mindig új és érdekes szempontokat fedezünk fel
 kreatív, jókedvű, nyerő – nyerő szemléletben építsük kapcsolatainkat
 eltökélten tudatosítsuk, életünk minősége elsősorban rajtunk múlik.

A konfliktus elnevezés a latin confligere – összecsapni szóból ered.

Szinonimái: nézeteltérés, háború, összecsapás.
Amikor összetűzünk valakivel, végső célunk az, hogy „legyőzzük”, a magunk igaza váljon be. Ugyanakkor sokszor elfelejtkezünk arról, hogy a konfliktus nem csak negatív, kerülendő dolog lehet. Hiszen az emberi élet nélkülözhetetlen része, mindennapi létünkhöz a legkülönbözőbb konfliktusokkal való találkozás, ennek átélése és megoldása is hozzátartozik.
Társas érintkezésünk egyik legfontosabb elem a verbális kommunikáció. A sikeres kommunikáció során ráhangolódunk a másik emberre, megértjük pillanatnyi érzéseit, viselkedésének hátterét, okait. Ugyanakkor a kommunikáció sikertelensége gyakran a feszültség felhalmozódását, a kommunikáló felek viszonyának romlását eredményezi.
Az emberek lelki alkalmazkodása, a gyors társadalmi változásokat nem mindig, vagy csak nehezen tudja követni. Az emberek nem tudnak, és nem akarnak beszélni érzelmeikről, szükségleteikről. Mellőzött lett a szeretet, a szolidaritás, empátia, a türelem.


A konfliktussal kapcsolatos pszichológiai fogalmak és módszerek áttekintése

Megkülönböztetünk:

 belső konfliktusokat: ösztön és lelkiismeret közötti feszültség
 külső konfliktusokat: egyén és környezete közötti értékrend, célbeli különbség, eltérés

Konfliktusok három változata ismert:

 az építő konfliktus: haladást, újítást segíti, problémamegoldó, együttműködést nem gátol
 romboló konfliktusok: a fejlődést részben, az együttműködést teljes egészében gátolják, oldásuk véleménycserében nem lehetséges, mert az ellenfelek a győztes–vesztes állapotot követik.
 formális konfliktusok: közvetítővel sok esetben maguktól is megoldódnak

A konfliktusok megoldását az emberek önismerete befolyásolja:

 építő, önismeretet gazdagító konfliktus
 romboló, önismeretet gyengítő konfliktus


A konfliktus, mint folyamat

A konfliktusok mindig folyamat jellegűek. A folyamaton belül vannak az adott összeütközésnek nyílt és rejtett szakaszai.
A konfliktusnak, mint folyamatnak vannak:

 előzményei
 tünetei
 csúcspontja
 leszálló ága
 következményei


A konfliktus tünetei:

 Romlik az információáramlás (nincs megfelelő kommunikáció)
 Ellenséges hangulat, féltékenység (együttműködés helyett acsarkodás)
 Különböző informális csoportok alakulnak (klikkek, veszekedések, súrlódások, viták)
 Intrikák, durva hangnem


A konfliktusok következményei:

 Romlik a munkamorál
 Kevesebb figyelmet fordítanak a valódi munkára
 A szükségesnél több energiát vesz el az egymás közötti vita ereje
 Elégedetlenség fakad
 Gyakran a vezető ellen fordulnak (akkor is, ha ő ezekben nem vesz részt)






1.2. A konfliktusok kialakulásának folyamata

Konfliktushelyzet: a személy és az elérendő cél közé akadály kerül – le lehet győzni, ki lehet kerülni.
A konfliktushelyzetet a fokozott lelki terhelés, sorozatos döntési kényszer váltja ki.

Négy változata ismert:

 két vonzó cél közül kell választani  könnyen elviselhető

 két taszító cél közül kell választani  súlyos konfliktus, gyakori megoldás a választás elől való „menekülés”

 vonzó és taszító egyszerre a cél  ekkor ambivalencia konfliktusról van szó

 több erő kereszttüzében áll a személy  multivalenciáról van szó. A sok szempont szerinti latolgatás, döntési kényszer okozza, a legnagyobb lelki megterhelés.

A konfliktusos helyzetet az ember, mint nyugtalanítót, kellemetlent éli át és ítéli meg, melytől próbál szabadulni. A fontos döntések előtt jó, ha információkat szerzünk a témával kapcsolatba. A nevelés területén két nagy csoportba sorolhatjuk a konfliktushelyzeteket:

 Nevelő és gyerek közötti: életkori különbségből adódó, magatartásbeli, teljesítménybeli követelések.

 Nevelő és nevelő közötti: szakmai féltékenység, leterheltség megítélése, munkaköri feladatok betartása, vezetési módszerek, osztályozás, alkalmazott oktatási módszerek.

Az osztályteremben, a folyosón, a tanári szobában nap mint nap számtalan konfliktus fordul elő. Az iskolai konfliktusokat elemezve kiderül, hogy ezek egy része valamilyen mélyebb probléma tünete.


1. Versengő légkör, a kooperáció gyengesége.

Az emberek folyamatosan összemérik képességeiket, tudásukat, teljesítményüket. A gyermek-és a felnőttjátékosok többsége egyének vagy csoportok közötti versengésre épül. De a versengésnek negatív következményei is lehetnek. Negatív hatású a versengés akkor, ha a vesztesek megszégyenülnek, ha egy – egy osztályban valaki mindig győztes, és mások mindig vesztesek.
Együttműködés során a közelség, a közös élmények, a kölcsönösség nagyobb fokú önfeltárást, bizalmat eredményez. Növekedik az egymásra figyelés, az egymásról való tudás mennyisége.


2. Barátságtalan és bizalmatlan légkör.

A bizalom hiánya, az egymással való szolidaritás gyengesége az egyének különállását, klikkek kialakulását, bűnbakképzést eredményez. Az egyének eltávolodnak egymástól, ellenségesekké válnak, irigykednek egymásra.

3. Az érzelmek kifejezésének lehetősége

Minden konfliktusnak van érzelmi összetevője is. A negatív érzelmek kifejezésének erőszakos módja a konfliktusok elmélyülését, kiterjedését eredményezi, míg a kontrollált haragkifejezés csökkenti az újabb konfliktus kialakulásának lehetőségét.

4. A konfliktusmegoldó képességek gyengesége

A gyermekek számára a szülők, a pedagógusok a legjelentősebb modellek a konfliktusmegoldás módjait tekintve is. A szülők gyakran erőszakos módon oldják meg konfliktusaikat, emellett jutalmazzák a gyerek erőszakos megoldásait. A pedagógusok konfliktushelyzetben tanúsított tekintélyelvű, büntető magatartása ugyancsak az erőszakos, büntető jellegű megoldások felé tereli a gyerekeket.

5. A tanári hatalom nem megfelelő használata

A tanári hatalommal való visszaélés abból adódik, hogy a hatalom a tekintély, a tekintélyelvűség szinonimájává válik.

6. A kommunikációs képességek gyengesége, a szegényes kommunikáció félreértések forrása. A nem jól kifejezett érzelmek, szükségletek, kívánságok és a másikra való figyelés hiánya, a másik meghallgatásának gyengesége szükségtelen konfliktusok kialakulását segíti elő.


1.3. A konfliktusok okai, forrásai

Általában akkor beszélünk konfliktusról, amikor két vagy több ember között nézeteltérésre, összetűzésre kerül sor. Ha viselkedésük akadályozza egyikük vagy másikuk igényeinek érvényesítését, illetve amikor értékrendjük különböző.

Gyökerei:

Eltérő emberi szükségletek,
gondolkodásmód,
világnézet,
életkor,
értékrendszer,
beosztás.
Személyes szerepből fakadó elégedetlenség
 Szereptúlterhelés
 Összeférhetetlenség
 Szereptisztázatlanság
 Szerepnövekedés
 Nemi jelleg
 Beosztás
 Nézetkülönbségek
 Érdekkülönbségek

Az érdekellentétek inkább jelennek meg konfliktusforrásként a pedagógusok közötti kapcsolatokban, ritkábban a gyermekek kapcsolataiban, és alig jellemzőek a pedagógus és a gyermek között kialakuló konfliktusokra.
A tanár viselkedése az osztályban sokféle cél által meghatározott. Távoli cél, de a nevelés mindennapjait áthatja a nevelés célját is meghatározó emberkép: felelős szabadsággal rendelkező, életproblémáinak megoldására képes, képességeit megvalósító ember nevelődésének segítése.
A legtöbb tanár úgy gondolja, hogy céljai megegyeznek a gyerekek céljaival. De ez sokszor nincs így. A hosszú távú célok a gyermekek számára még nem jelentenek valódi célt, a rövid távú célok pedig ütközhetnek pillanatnyi szükségleteikkel, céljaikkal.

Strukturális konfliktusok

A jogkörök, munkakörök, feladatok, szerepek tisztázatlansága veszélyezteti az emberek közérzetét, teljesítményét is rombolja.

Értékkonfliktus

Az iskolában és egyéb munkahelyeken a különböző értékstruktúrával rendelkező emberek jól tudnak együtt dolgozni, ha a szerepükhöz tartozó értékekben megegyeznek.
A középosztályhoz tartozó gyermekek az alábbi személyiségfejlődés és beilleszkedés szempontjából lényeges értékekben különböznek:

 Jövőre irányultság
 Személyes kapcsolatok
 Önértékelés
 A testi erőszak értéke

A felsorolt értékkülönbségek szerepet játszanak a konfliktusok kialakulásában, de megoldásukban is.



Viszonykonfliktus

Minden életkornak meg van a maga legfontosabb kapcsolata, az ezekben mutatkozó zavarok megakaszthatják a fejlődés menetét.
A tanárok és a diákok között kialakuló konfliktusok többsége a kapcsolatra vonatkozó szabályok eltérő értelmezéséből vagy be nem tartásából ered.

A kommunikációban mutatkozó zavarok, mint konfliktusforrások

Az ember információ-felvevő képessége korlátozott, jóllehet a világ, amelyben élünk az információk tömegét kínálja.
Nagy különbségek mutatkoznak abban, hogy a környezetükből jövő információkból mi az, amit befogadnak, különböznek abban is, hogy a befogadott információt hogyan értelmezik.

A hatalom és a konfliktus kapcsolata

A hatalom alapvetően fontos minden ember számára. Az emberi kapcsolatok nagymértékben különböznek a hatalom birtoklásának szempontjából is. A társadalom nagy hatalmat ad a pedagógus kezébe. A pedagógus hatalmát részben intézményesült, részben személyes jellemzői hordozzák. A hatalmi különbségek folyamatosan konfliktusforrást jelentenek.

A stressz hatása a konfliktusok kialakulására és megoldására

Az utóbbi évtizedekben számos kutató vizsgálta az iskolában átélt stressz forrásait, gyakoriságát. A stressz és a konfliktus sokszor alig szétválaszthatóan összefonódik. Az átélt stressz hatására kialakuló negatív érzelmi állapot érzékenyebbé teszik az egyént a vele kapcsolatba kerülő emberek reakcióira. Konfliktusnak minősítenek jelentéktelen történéseket és apró súrlódásokat, ártatlan megjegyzések önértékelést veszélyeztető eseményekké válhatnak. Ugyanakkor a konfliktusok maguk is stresszforrást jelentenek. A megoldatlan, az önértékelést megzavaró, kapcsolatromboló konfliktusok intenzív stresszforrások és egyben újabb konfliktusok forrásai is.



1.4. A konfliktus fajtái

A konfliktus résztvevői minden esetben személyek. Legveszedelmesebbek a résztvevők akarata által alig vagy egyáltalán nem kontrollálható konfliktusok. Ezek a történelmi konfliktusok, amelyek nemzedékeken keresztül zajlanak.
A történelmi és társadalmi konfliktusok rendszerint ideológiai konfliktusok is.
Személyek könnyen keverednek konfliktusba, melynek oka az eltérő stílus vagy ütköző ízlés.
A konfliktus súlyossága az okok erősségétől, illetve a személyes jelentőségétől függ.
A konfliktusok csoportosítása különböző szempontok szerint:

 Belső (ha a konfliktus egyetlen ember pszichikumában van)

 Külső (személyek, embercsoportok között)

 Kívánatos (verseny)

 Romboló

A konfliktus mindkét fél törekvését érinti, tehát a probléma mindkettőjüké. Morton Deutsch szerint a konfliktusok csoportosíthatók a következőképpen is:

 Konstruktív (gazdagítja az egyén önismeretét, növeli a csoport összetartó erejét)

 Destruktív (romlik a csoporton belüli légkör)

Szekszárdi Júlia a konfliktuspedagógia kutatója a konfliktusokat négy csoportra osztja:

 Látszatkonfliktus (Látványos, heves összeütközés, leggyakrabban félreértésen alapuló indulatos megnyilvánulás. Megoldása: röviden, véglegesen le kell zárni.)

 Peremkonfliktus (Gyenge hatású, gyors lefolyású esemény. Megoldása: gyors lezárás, ellenkező esetben elmélyülhet.)

 Központi konfliktus (Olyan helyzet, amely hosszan és mélyen befolyásolja mind a pedagógiai folyamatot, mind az egyén pszichikumát. Megoldás: haladékot kell nyerni a megoldáshoz. /beszélgetés/)

 Extrém konfliktus (Erős és hosszantartó hatású. Megoldása: külső szakember, pszichológus segítsége szükséges.)


A konfliktus megjelenési formái

 Vita
 Pozitív verseny (hatékony tanítás)
 Negatív verseny (gyermek kegyeiért)






Konfliktusok a pedagógiai folyamatban

1. Szükségszerű konfliktusok


A nevelés folyamatában megjelenő konfliktusok egy része szükségszerűen bekövetkezik. Ezzel bizonyos pszichológiai, fejlődés-lélektani törvényszerűségen alapulnak (pl. dackorszak, serdülés). A törvényszerűségek ismerete mindig segítséget nyújt a problémák, feszültségek feldolgozásához.


2. Elkerülhető konfliktusok


A konfliktusok jelentős része megelőzhető bizonyos vezetői, pedagógiai hibák elkerülésével, azok idejében történő korrigálásával, vagy a feszültségek korai felismerésével (pl. hatalomféltés, túlérzékenység, személyeskedés).


3. Kívánatos konfliktusok


Vannak olyan konfliktusok is, amelyek előidézése, vállalása egyértelműen pozitív. Ilyen konfliktushelyzetek adódhatnak a saját vélemény nyílt vállalásából, másokéval való ütközéséből, a tantestületnek a döntési folyamatba történő bevonásából. Az ilyen és hasonló konfliktusok az iskolai demokrácia elmaradhatatlan kísérő jelenségei.


A konfliktusok megítélése a szervezet szempontjából

Az innovatív szervezetben gyakori a szakmai konfliktus, mely sokszor élénk vitában segíti elő a legjobb megoldások kialakulását.




1.5. A konfliktus előnyei és hátrányai

A konfliktus megítélése a köztudatban negatív. A megítélés annyiban nem alaptalan, hogy a konfliktus valóban pusztító energiákat szabadít fel a szervezetben és a társadalomban egyaránt. Ugyanakkor a konfliktusban rejlő tagadás a változások elkerülhetetlen következménye. A változás kihívásaira a szervezetnek reagálnia kell. A reagálás konfliktus nélkül nem lehetséges. A dolgokkal, dolgainkkal való folyamatos törődés képessége átsegíthet mindenkit a hullámvölgyeken, nehéz időszakokon.
Csökkenthető a konfliktusok száma rövid, illetve hosszú távú életterv készítésével. Azonban az ember egyik látványos tulajdonága, hogy nem tud pontos diagnózist készíteni. Nem hiszi el, hogy hibázott, vesztes helyzetben van és „játszik” tovább. Praktikáit folytatva egyre rosszabb döntésekkel nehezíti helyzetét, s végül döntési válságba kerül.
A konfliktus pozitívuma, hogy érzékennyé teszi a szervezetet a változásokra. A konfliktus alternatívákat vet felszínre, amelyek egyébként észrevétlenek maradnának. A szociálpszichológia megkülönbözteti a destruktív és a konstruktív konfliktusokat.
Alkalmatlanságból táplálkozó, válságig fajuló konfliktusok a destruktív válfajt képviselik.
A konstruktív konfliktusok végig megmaradnak a verseny keretei között. A felek egy pillanatra sem felejtik, hogy vannak közösen elfogadott értékek.


Az ember viselkedése konfliktushelyzetben


 Önérvényesítő magatartás: lényege, hogy az ember mennyire tudja hatalmát, anyagi eszközeit, személyes vonzerejét mozgósítani annak érdekében, hogy az ő szempontja érvényesüljön, akár a másik fél rovására is.



 Önalávető magatartás: lényege, hogy az ember milyen mértékben képes feladni saját törekvését annak érdekében, hogy a másik ember akarat, vágya, elképzelése érvényesüljön.



 Eredményorientáltság: attitűdje erős hajtóerő, sikerre, győzelemre, jó teljesítményre mozgósítja az embert.



 Kapcsolat – irányultság: ezt főként a másokkal kialakítandó jó kapcsolat motiválja, aminek érdekében az érintett személy hajlandó lemondani a saját érdekeiről, elfogadni a másik fél szempontjait, szükségleteit, törekvéseit.













III. Konfliktusok a pedagógiai folyamatban

3.1. A pedagógiai gyakorlat és a konfliktusok

Az iskolázás felértékelődött, a magasabb végzettséggel magasabb jövedelem és kisebb munkanélküliség – kockázat jár együtt. Különösen érzékenyen érinti a szülőket, hogy a tanulás költségesebb és egyre drágább lesz (tankönyv, tandíj, költségek). A továbbtanulási esélyek biztos megalapozásához jelentős beruházást igényel a felkészülés (háttértanítás, idegennyelv – vizsga).
Az iskolák eltérő színvonalon képesek működni, a költségvetési válság az utóbbi években állandósult. A teljesítménykényszer általában fokozódott, az iskolák minőségi versenyhelyzetbe kényszerültek. A pedagógusok leginkább azt érzékelik, hogy rendkívül felgyorsult időben élnek.
Évek óta heves eszmecsere zajlik az oktatáspolitikai döntésekről, az iskolai oktatás folyamatban lévő modernizációjáról.
A tanárok gyakorta kínos nevelési szituációkat élnek meg, amikor megpróbálnak valamilyen jövőképet felvázolni, pozitív értékrendet és erkölcsi normákat közvetíteni, ugyanis a fiatalok negatív személyes tapasztalataival szemben hiteltelen és hatástalan mindenféle tanári „prédikáció”.
Potenciális konfliktusforrás lehet a pedagógus viszonyulása az adott osztályhoz, illetve az egyes gyerekekhez. Az elismerés, egyes tanulók favorizálása sok esetben vezet az osztálytársak ellenszenvéhez. Hasonlóképpen feszültséggel jár, ha a pedagógusok egy-egy osztályt, illetve ezen belül egy-egy csoportot summásan elutasítanak. Egyes gyerekek elutasítása iskolai kudarchelyzet állandósulásához vezethet. Az otthonról hozott erkölcsi normák döntőek a gyermek életében, de gyakran okoz konfliktust az, ha a szülői ház által hirdetett normák alapvetően eltérnek a társadalom, az iskola által deklaráltaktól.


3.1.1. A társadalom és a pedagógus viszonyrendszere

A rendszerváltás átfutott a sokszor passzívan várakozó iskolák, pedagógusok és nevelőtestületek fölött. Jelentősen megváltozott az iskola helye a mikroközösségek hálójában. Az önkormányzó iskola érdeke ellentétbe kerülhet a fenntartói törekvésekkel a szakmai kompetencia megőrzési szándéka miatt.
A család – iskola – önkormányzat hármasának együttműködése különös figyelmet érdemel, hisz az érdek-összeütközések itt koncentrálódnak.
A szülők a legjobb alapellátást szeretnék térítésmentesen a gyerekeiknek. Az iskola szintén ebben érdekelt. Az önkormányzat is jót akar, de a legkevesebb ráfordítással szeretne eleget tenni feladat-ellátási kötelezettségének. A helyi erőviszonyok formálódása csak belső harc révén mehet végbe. Az ütközéseket vállalva és a konszenzust keresve tudatosa kell az új viszonyrendszert kialakítani. Napjaink egyik legizgalmasabb kérdése a társadalom és a pedagógus viszonyrendszere, s a pedagógusnak juttatott társadalmi szerep. A nevelőtestület saját helyét a társadalomban nyugtalansággal szemléli. A társadalmi hierarchiában messze megelőzik a banki szféra alkalmazottai, jogászok, bírák, orvosok és a vállalkozói réteg nagyobb hányada.
Úgy vélem, hogy először a pedagógusok, az iskola tekintélyét kell visszaállítani, hogy megerősödjön a tudás tekintélye.
A pedagógusok anyagi megbecsülésével lehetne kifejezésre juttatni társadalmi fontosságukat. Mindezt a pedagógusok gyermekszeretetükkel, tanítványaikkal való törődéssel viszonoznák. Társadalmunkra vár a pedagógusok helyzetének megnyugtató rendezése.


3.1.2. Testületen belüli érdekütközések

A tanári személyiség és egyéni érdekérvényesítés felszabadulóban van, a végrehajtási szerep már elégtelen a pedagógusok többsége számára. Egyre inkább szükséges a gyerekek igényeihez és a szülői elvárásokhoz való alkalmazkodás, ugyankor konfliktust hordoz az ezekhez való hozzáállás mértéke, mert érdekütközéseket termet. Esetenként a szabadság szabadosságba csap át, rutinmegoldások alkalmazása a nyugodt munkaritmus helyett.
A munkakultúra folyamatos és állandó fejlesztésével mérsékelhetjük az ebből származó konfliktusokat. (tolerancia, egymásra figyelés, vitakultúra, más nézetek tiszteletben tartása).
Komoly kárt okoz a tisztességes munka hitelének a megkérdőjeleződése. (visszafogott teljesítmény következmény nélkül marad, az igényesen dolgozók elbizonytalanodnak.)
A pedagógusokat a szakmai munkától eltávolíthatja az iskolán kívüli munkavállalás, pedig a megélhetési gonddal küzdő családok gyermekeinek sorsa az iskolában dől el. Ez indokolná, hogy a tanárok idejüket, energiájukat a gyerekekre fordítsák.
Fontos a testület életében a hagyományok megteremtése, tradíciókra épülő műhelyek, az emberi kapcsolatok igényes szervezése.

Annak érdekében, hogy minél hatékonyabban tudjuk orvosolni a fellépő konfliktusokat, iskolámban a minőségbiztosítási csoport kérdőívet állított össze a pedagógusok számára. A kérdőív a III. számú mellékletben található.


3.2. A pedagógusok konfliktusai

A pedagógus viszonyrendszerében meglévő konfliktusok nem örökérvényűek, a konfliktuskezelő technikák segítségével egy részük megelőzhető, más részük nagy részben feloldható. Ezért helytelen úton jár az a pedagógusközösség, amely apátiába merülve tudomásul veszi a pedagógusokat érintő krízishelyzeteket és nem tesz semmit az emberi viszonyainak továbbjavításáért.

3.2.1. Szerepkonfliktus

A tanítás, a tanári szakma gyakorlása bizonyos mesterségbeli tudást igényel, s emellett kétségtelenül vannak azonosítható személyiség – összetevők, amelyek kívánatosnak tekinthetők a szakma gyakorlásához.
A pedagógusok nagy részére jellemző a kíváncsiság, a nyitottság, vágy a megújulásra, a kísérletező kedv. Meg kell válaszolnunk, hogy valójában hová tartozunk, mennyire vagyunk fontosak a társadalomnak és önmagunk számára.
A pedagógusok körében tovább nőtt az egzisztenciális bizonytalanság, amely pályaelhagyásra, esetleg másodállások, vagy magántanítványok vállalására készteti őket.
Meg kell kérdezni önmagunktól: milyen hibákat követünk el? Mennyire ragaszkodunk elképzeléseinkhez? Mit teszünk azért, hogy siker koronázza a munkánkat? Beismerjük-e tévedéseinket? Megköszönjük-e ha megkritizálják a munkánkat?

Ha a tanár kerüli, hogy tapasztaltabb pedagógussal kerüljön munkakapcsolatba, nem adódik alkalma arra, hogy saját képességét és munkáját összevesse a többiekével. Az ilyen eset aztán önelégültséghez, a tévedhetetlenség látszatához vezet.
A jó pedagógus nem tartja magát tévedhetetlennek, mindig nyitott a másokkal való együttműködésre. A kimondott és megismert vélemény lehetőséget nyújt arra, hogy annak igazságtartalmát megvizsgálhassuk.
Ha az észrevétel igaz, mód van a konfliktushelyzet gyors feloldására. Ha hamis az állítás, nyilvánosan tisztázhatjuk a félreértéseket.

A pedagógus két jelentős területen szerezhet vagy veszíthet háttérenergiát: a családban és a nevelőtestületben.

Az állandó megújulási készségnek, a kihívások vállalásának a jó pedagógus életében mindig jelen kellene lennie. Meg kell teremteni azt a pedagógusközösséget, amellyel válsághelyzeteinkből kilábalhatunk.
A Kossuth Lajos Tudományegyetem Neveléstudományi Tanszékének a koordinálásával és adatfeldolgozásával az 1988-as vizsgálatban 28 iskola 800 pedagógusa vett részt. A vizsgálatot a konfliktuskezeléssel kibővítve 1998-ban kérdőív segítségével és nyílt interjúkkal újra megismételték.
A pedagógusok konfliktusai tekintetében a következő képet kaptuk:
A tantestületben 1988-ban 80% jól
13,3% közömbösen
6,7% nem érezte jól magát.
/Standard adatok: jól 75%, közömbösen 13%, rosszul 5%./

1998-ban jól érzi magát 85%, 15% közömbösnek minősíti a testülethez való kapcsolódását.
Megnyugtató, hogy nőtt azoknak a száma, akik örömet találnak a munkájukban.

Az iskolai élet másik nehézsége a pálya elnőiesedéséből adódik. A fiatal nők helyzete vidéken még problémásabb. A társasági élet hiánya fokozza a magára maradásukat, egyre jobban beszűkül a magánélet keretei közé. A lelki életük befelé fordul, szeretetük a gyerekekre koncentrálódik.
Viszont óhatatlan, hogy a nő tanároknak időnként férfiasan kell viselkedni, helytállni, férfias szerepeket vállalni.
A tanári tekintély fontos jellemzője a szakmai tudás, ami meggyőzi a gyerekeket arról, hogy van mit tanulniuk a tanártól.



A konfliktus tűrő és kezelő képesség függvénye az, hogy a pedagógus szereppel járó „gyűrődéseket” meddig leszünk képesek elviselni mentálhigiénés károsodás nélkül.

Innovációs késztetés serkenti szakmai-, módszertani megújulásra.

Mindig újszerű szituációk adekvát kezeléséhez flexibilitás és originalitás szükséges.

A sikeres tanításhoz szakszerűség, objektivitás és kreativitás kell.

A tanár – diák interakciók tudatos értelmezéséhez „éles látás” kívánatos.

Fejlett intuíciós képességre kell szert tennünk.

A pedagógus pályán a sikeresség egyik záloga a fejlett kommunikációs képesség.

A jókedv, humor és játékosság elengedhetetlen kellék a nagy idegi terheléssel járó iskolai munka során.

Diplomáciai készség nélkül rendkívül nehezen boldogulnánk értékzavaros világunkban.

Az empátiás képesség teszi lehetővé, hogy a ránk bízott gyermekek gondolatait megértsük.

A szenzivitás nyitottságot kölcsönöz a személyiségnek.

A tolerancia segít kialakítani a késleltetett reakcióképességet.









3.2.2. Konfliktus kollégák között

A feszültségi szint növekedéséhez nagyban hozzájárul, hogy a pedagógustársadalom zöme a rendszerváltás vesztesei közé sorolja magát, s eleve bizalmatlan a sikeresebb pályatársak iránt.
A huzamosabb ideig együtt dolgozó emberek erősíthetik és gyengíthetik egymást. A tanítási órát megelőző pillanatban a tanári szoba légköre az, ami meghatározza pillanatnyi hangulatunkat.
A tantestületeken belüli nézeteltérések, összecsapások számának növekedését valószínűsíti az állás-pozícióvesztés lehetősége, az emiatt fellépő rivalizálás. A versenyszellem, ameddig ösztönöz, előbbre vihet, de félő, hogy a „győztesek” és „vesztesek” közötti növekvő különbségek sok esetben kizárják a kooperáció lehetőségét, és hosszabb távon lehetetlenné teszik az érdemi együttműködést. Ilyen körülmények között megnő az általános feszültségi szint, s fokozza a konfliktusok kialakulásának lehetőségét.
A nevelőtestület a pedagógusok közösségeként nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület a törvény értelmében egyébként véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben.

A kutatók figyelme évek óta elsősorban a pedagógus – tanuló közötti konfliktusok vizsgálatára irányul, és kevesebb figyelmet szentelnek a pedagógusok egymás közötti konfliktusaira.
A konfliktus olyan ütközés, amely mögött igények, szándékok, vágyak, törekvések, érdekek szembenállása húzódik meg.
A konfliktus gyakorisága függ az intézmény, csoport általános feszültségi szintjétől.
A kollégákkal kialakuló konfliktusok két csoportba sorolhatók:

 Konkrét szakmai iskolai tevékenységhez kapcsolódó összeütközések
 Személyes jellegűek


Példa testületen belüli konfliktusra és lehetséges megoldásuk


Kollégájával közös munkafeladatot kap, melynek elvégzése mindkettőjüknek egyformán érdeke. Későn fogtak munkához, és egy napjuk maradt, ami csak szűkösen elég a tevékenység elvégzésére. A kollégát nem zavarja ez a helyzet, nyugodtan végzi a napi munkáját, nem hajlandó áldozatot hozni a közös feladat elvégzése érdekében.



Választható megoldások:

 Most az egyszer elvégzi egyedül a munkát, de a következő alkalommal biztosan kifakad.
 Megkéri az igazgatót, hogy ő jelölje ki külön mindkettőjük feladatát.
 Közli vele, neki ez a magatartás nem felel meg, és mindenképpen a tevékenységbe való részvételre készteti.
 Közli vele, hogy nem tetszik a magatartása, és a következő hasonló helyzetben más kollégával fog együtt dolgozni.

Egy másik példa:
Az osztályfőnöknek és az egyik szaktanárnak személyes ellentétei vannak. A szaktanár a gyerekek jelenlétében tanórán véleményt formál kollégájáról, döntéseit felülbírálja.
Kimenet:
a) személyes ellentétek háttérbe szorítása, szakmai etikai szerep előtérbe helyezése
b) etikai vétség – fegyelmi
c) pedagógusváltás

A diákokkal kapcsolatos problémára a pedagógusok hajlamosak hatékony megoldási módokat alkalmazni. Amikor ők maguk kerülnek konfliktusba kollégákkal, csupán közepesen hatékony módszereket használnak.
Mivel magyarázható ez?
Három alapvető szemlélet köré csoportosulnak ezen állítások:

 Problémamegoldó, kreatív szemlélet
 megpróbálom megérteni a másik szempontjait
 megpróbálok beszélgetni azzal a kollégával, akivel konfliktusba kerültem

 Kerülő, elfojtó, „vesztes szemlélet”
 megpróbálok nem gondolni a problémáimra
 kerülöm annak a társaságát, akivel nem egyezik a véleményem
 eltűröm, hogy a másiknak legyen igaza a csend kedvéért.

 „Győztes” önérvényesítő szemlélet
 kitartok a véleményem mellett
 mindenáron megpróbálom saját elképzeléseimet érvényesítni.

Azt gondoljuk, hogy konfliktushelyzetben nem feltétlenül érvényesülnek a jól kikristályosodott személyiségvonásokról szóló elméletek. A viselkedés megnyilvánulását sokkal inkább a helyzet jellegzetessége és a partner/ek/ sajátosságai határozzák meg.

Testületen belül feszültségforrást rejt még a bérarányok állapota. A tantestület tagjaihoz viszonyítva a fizetésével 1988-ban 69,7% volt elégedett. Ez az arány 1998-ban mindössze 45%.

Önként és szívesen vállalt feladatként jelezték a pedagógusok a pályakezdők oktató és nevelő munkájának a segítését. A pályakezdők anyagi tekintetben a biológiai létfenntartás minimális szintjén kénytelenek életüket megszervezni. A családalapításhoz az alapvető előfeltételek hiányoznak (hacsak a szülői háttér nem segít).

A középkorúak egzisztenciális lehetőségei is konfliktusokkal terheltek. A napi kenyérharcot is vállalniuk kell.
A nevelőtestület korösszetétele miatt a nevelőtestület együttes akarattal az iskolai középvezetői szint átalakítása mellett döntött. A szakmai munka terheit a középosztály vállára helyezte át.

A saját tantestületemben a minőségbiztosítási csoport kérdésére „Mit tart fontosnak egy testült életében?”, a következő válaszok születtek:
Békességet, nyugalmat, feszültségmentes légkört, jó együttműködést, több közös rendezvényt.

A szerepkonfliktusok kiéleződésének, megakadályozásának a legfőbb garanciáját abban látjuk, hogy az iskola erősségének és a legmeghatározóbb elemeinek ugyanazokat az iskolai jellemzőket tartják a pedagógusok. Ezek:
a diákönkormányzat
a képességek szerinti differenciált oktatás
a szakmaiság előnyben részesítése
hagyományápolás az iskolában
a nevelőtestület innovációs készsége
gyermekközpontúság, személyesség a kapcsolatokban

A Pedagógiai Programnak ezen célok képezik az alapját.


3.3. Tanulói konfliktusok

Az iskola legkorszerűbb reformtantervei is sorban megbukhatnak, ha a szülői ház tömegesen bocsát az iskolába neurotikus, szorongó, érzelmileg elhanyagolt, mentálhigiénésen károsodott, fáradt, agresszív, játékosságát vesztett tanulókat. Valljuk be önkritikusan, hogy esetenként az iskola a maga merev szervezeti, tartalmi és módszertani megoldásaival is fokozhatja, illetve előidézheti a tanulási nehézségeket és kudarcokat:

 A gyermeki személyiség tiszteletének hiánya
 A tekintélyelvű, antidemokratikus és autokratikus pedagógiai bánásmód
 A fejletlen „iskolamesteri” pedagógusszemélyiség, aki inkább taszít, mint vonz
 Az erkölcsi – szellemi – érzelmi aranyfedezet nélküli „tantervteljesítés”
 Az iskolarendszerünkben rögzült iskolai ártalmak (az egyéni foglakozás korlátozottsága, a büntetés túltengése, a tanulói jogok érvényesülésének garanciális hiánya, az értékelés – osztályozás fegyelmező jellege, az iskolai értékrend zavarai).


3.3.1. Konfliktusok a csoportban

Az egy-egy gyerekcsoportban kialakuló konfliktusok tartalma feltétlenül függ az osztály összetételétől. A konfliktusok kirobbanásának esélye nagyban függ a csoport társas légkörétől, közvéleményének minőségétől, az éppen aktuális feszültségi szinttől. Természetesen fontos szerepet játszanak a konfliktusok kezelésében, alakulásában azok az azonosulást kínáló minták is, amelyek a gyerekeket körülveszik. A gyerekek számára a kortárs csoportban végbemenő folyamatok rendkívül jelentősek. Az ott lezajló konfliktusok hozzájárulnak önismeretük és szociális képességeik fejlődéséhez. Az iskola akkor teljesíti szocializációs funkcióit, ha a teljesítményen kívül pozitív a tanulók közérzete is. A gyerekek közérzetét a fizikai környezet, az óra hangulata, a tanár és a csoport kapcsolata, a tanár attitűdje és a kölcsönös bizalom határozza meg. Ez az intézményben élők szempontjából az elégedettségben és a produktivitásban mérhető.
A gyerekek szorongásos tünetei, a szünetekben megnyilvánuló agresszió negatív légköri jelenségek.
Fontos figyelni az osztály közérzetére azért is, mert az iskola morális karakterét is meghatározza, s a nevelési stílusban, érték-és szokásrendszerben nyilvánul meg.

Az osztályközösség életében a konfliktushelyzetek számos lehetősége van jelen.
Egy iskolai osztály tagjai általában véletlenszerűen kerülnek egy-egy tanulócsoportba. Ahány gyerek, annyi külön világ, családi háttér, személyiség. Kisiskolás korban feltétlenül szervező erő a pedagógus személye, akinek az ítéletei gyakran „jó” és „rossz” gyerekekre bontják az osztályt, hiszen ekkor a csoportosulás laza, a barátságok esetlegesek. Konfliktushelyzetet hozhat létre, például a választási kényszer, a pedagógus és a kortárs csoport normái, elvárásai között.

 Alapellentétnek tekinthető a fiúk és lányok szembenállása egymással. (10 év alatti életkorban a két nem képviselői általában elkülönülnek egymástól). Ez többnyire az egymás iránti érdeklődést, kíváncsiságot rejti. Nem véletlen, hogy éppen a legszebb kislányokat rugdossák kékre – lilára a pad alatt a fiúk, hogy a legkedveltebb fiúkat kergetik a leghevesebben az udvaron a lányok.

 Ha egy-egy gyerekcsoportban több vezéregyéniség van, számítani lehet ezek versengésére, rivalizálására. Versenyhangulatot szíthatja a jó pontokért, a jó jegyekért, a tanár elismeréséért, a jutalomért, bizonyos kedvezményekért folytatott hajsza.

 Sokéves tapasztalatom alapján a csoportban a leggyakoribb konfliktusforrások: árulkodás, verekedés, veszekedés, csúfolódás, az alkalmazkodás hiánya.
Érdemes megfigyelni, milyen fájdalmas tud lenni egy gyermek számára, ha háttérbe szorítják, csúfolják, elhanyagolják. Nagy bánatot okoz számára, a barát, barátnő elfordulása.
A legkülönbözőbb apróbb – nagyobb ügyek miatt támadhat parázs veszekedés: elég egy lelökött radír, egy óvatlan mozdulat pl. egy lökés, és máris kialakul „egy nagy bonyodalom”.

 Rendszeres gond a verekedés. Bárkivel megeshet, hogy áldozatul esik valamelyik agresszív társának. Pl. folyosón közlekedve egy ismeretlen fiú minden ok és magyarázat nélkül felbuktatta – meséli egy elsős kislány és ő ezt megdöbbenve, és megbántva éli át.

 Az agresszió szándékos támadás valaki, valami ellen. A szándék eredhet bosszúságból, válasz lehet vélt vagy valódi sérelemre, lehet a kiközösítés, a megalázás reakciója. De kiválthatja szorongás, félelem, tehetetlenség érzése. Előfordulhat, hogy egy-egy gyereknél az agresszivitás megmarad, sőt uralkodó személyiségjeggyé válik.

 Furcsának találhatják a többiek azt a társukat, aki másképp beszél, vagy megjelenésében van szokatlan, pl. nagyon sovány, elhízott. Másságnak minősülnek szokatlan viselkedési formák is. A gyerekek, általában a felnőtt mintákat követve, idegenkednek minden szokatlantól, ritkán van olyan, hogy a különbözőséget elfogadnák.
Nagyon nehéz helyzetben vannak a fogyatékos gyerekek, sajnálják őket a többiek, de nem tekintik egyenrangú társnak.
A mássággal szembeni intolerancia leghagyományosabb áldozatai a roma gyerekek. Gúnyolódás, csúfolódás, megalázás, kiközösítés is gyakori velük szemben.

 Gyakorta megesik, hogy félelmeiket, szorongásaikat, vágyaikat meseköntösbe öltöztetve beszélik ki magukból a gyerekek. Más esetben saját vágyott énképének akar megfelelni, és ezért hozza működésbe a fantáziáját. A fantázia és a valóság gyakran összemosódik. A fantázia működése olykor a rettegésnek is a forrása lehet. Általában csínján kell bánnunk a gyerekek „hazugságaival”. A vágyak fejeződnek-e ki általuk, szorongás gátolja-e a gyereket abban, hogy az igazat mondja vagy ilyen módon akar kibújni a felelősség alól, esetleg előnyösebb helyzetbe jutni.
Léteznek „kegyes” hazugságok – együttérzésből keletkezők, és vannak „gonosz” hazugságok – másoknak ártó szándékú.
Nagyon fontos vigyázni, hogy a becsületesség, igazmondás, őszinteség mellett egy-egy füllentés vagy komolyabb hazugság miatt ne bélyegezzük meg a gyereket.
A gyerekek közötti konfliktusok megoldása függ attól, hogy miképpen alakul az osztály közvéleménye, mennyire számít értéknek a szellemi teljesítmény, a tájékozottság, a műveltség, a tolerancia.

Az osztálybeli konfliktusok feltárására kérdőívet vettem segítségül. (I. számú melléklet) Mint hatodikos osztályfőnöknek, segítséget adnak a kérdések abban, hogy az osztályközösségen belül milyen jellegzetes nézeteltérések, konfliktusok vannak. Hogyan viselkednek konfliktushelyzetben.
Az osztályomban végeztem el a felmérést, 23 tanuló vett részt benne.
A következő eredmény született:

1. Örömmel érkezel az iskolába?

igen = 16 tanuló
nem = 1 tanuló
ha könnyű napunk van = 6 tanuló

Elég nagy számban válaszoltak igennel.
Egy tanuló az, aki nem érzi jól magát az iskolában, ezek szerint az osztályban sem. Szociometriai felmérésnél is ő volt, aki az osztály peremén helyezkedik el. /Évismétlő, másik iskolából került ide/

2. Milyen konfliktusok fordulnak elő leggyakrabban az osztályban?

 árulkodás
 verekedés
 veszekedés
 csúfolódás
 alkalmazkodás hiánya
 irigység

Ezek a válaszok jelentek meg szinte mindenkinél.

3. Mi miatt veszekednek a fiúk a lányokkal, lányok a fiúkkal?

 csúfolódnak
 elveszik egymás dolgait, eldugják
 más véleményük van
 versengés volt a válasz.

4. Mi miatt veszekednek a fiúk egymással, illetve a lányok egymással?

Fiúk válaszai: játékszabály megszegése
„okoskodás”
kigúnyolás
kinevetés

Lányok válaszai: barátom, nem barátom
irigység
kirekesztés
egymás „idegesítése”
csúfolódás

5. Kivel van a legtöbb problémád? /Többet is lehetett választani./

önmagammal 2
egy osztálytársammal 13
osztálytársaimmal 3
másik osztályból valakivel 2
nálam nagyobb gyerekkel 1
tanárommal 2



Jól látszik, hogy a gyerekeknek az osztályon belül van a legtöbb konfliktusuk. Ennek megoldása vár rám a következő években, amíg az általános iskolában vannak. A konfliktusok szünetben és órák után, a szabadidejükben a leggyakoribbak.

6. Hogyan viselkedsz konfliktushelyzetben?
/Többet is alá lehetett húzni./

4 verekszem
8 megsértődöm
11 bizonyítom az igazamat
3 meghátrálok
3 nem beszélek a problémámról
4 túlteszem magam rajta, megmagyarázom magamnak, hogy nincs jelentősége az ügynek



A gyerekek kétféle viselkedési formát mutatnak: versengő és visszahúzódó típusúak. Ez a kérdés önismeretük fejlettségére is utal.

A kérdőív adatainak ismeretében, mint osztályfőnöknek, a közösség formálása, türelemre, megértésre nevelés a feladatom.

Osztályfőnöki órán játékok is alkalmazhatók a problémák megbeszélésére, játékos formában lehet a lányok és a fiúk közötti ellentétekről beszélni. Ilyen játékokra példák a II. számú mellékletben olvashatók.


3.3.2. Diák és pedagógus konfliktusai

A pedagógiai gyakorlatban előforduló konfliktusoknak az utóbbi években nem csupán a száma nőtt meg, hanem tartalmunk lett változatosabb.
Az iskola alapkapcsolatának számító tanár – diák viszony gyökeres átalakulása egyre erősebben érezteti hatását.
A magatartási zavarok nevelési konfliktusszituációt teremtenek a pedagógus és a gyerek kapcsolatában. A nyílt vagy rejtett konfliktusok a tanítási órán meglehetősen gyakoriak. (Minden 40 perces órában 15,1 problematikus szituáció fordul elő TAUSCH megfigyelése alapján. Az átlag alsó tagozatban 23, felsőben 12.)1
Érdekes és nehezen eldönthető kérdés, vajon a konfliktusos nevelési helyzetek megoldása elsősorban szituáció vagy elsősorban személyiségfüggő sajátosságok alapján történik. Vagyis a konfliktus tartalma, a rendzavarás módja, minősége szerint változik-e a nevelői eljárás, vagy inkább a pedagógus alapbeállítódása határozza meg. Ez utóbbi azt jelentené, hogy a pedagógus megoldási stratégiája nem annyira a helyzettől, hanem saját nevelési stílusától függ.
A pedagógus – gyerek kapcsolat szempontjából mind az agresszív, mind a gátolt gyerekek kedvezőtlen helyzetben vannak. A rendetlen, ellenszegülő, feladatait mulasztó gyerekeknek igen sok nyílt elutasításban van részük. A passzív magatartású tanulók helyzete azért kedvezőtlen, mert többnyire „kiesnek” a nevelő fegyelmi köréből, így kevésbé vesznek részt az interakcióban.
Konfliktushelyzetet jelent már maga a tény, hogy a pedagógus egy célt akar megvalósítani, s ennek a tanuló többé – kevésbé ellenáll.
Többéves tanári tapasztalatom alapján a legfőbb problémám a gyerekek engedetlenségéből, fegyelmezetlenségéből, szófogadatlanságából fakadt.




Tausch, R. – Tausch, A.: Erziehungspsychologie. Verlag für Psychologie. Dr. C. J. Hogrefe, Götingen, 1965, 1971.
Gyakori tanár – diák konfliktus:

 fegyelmezetlenség
 felszerelés hiánya
 csúnya beszéd
 hanyagság

 bekiabálás az órába
 feleselés
 házirend megsértése


A konfliktus előidézője nemcsak a diák lehet, hanem a pedagógus is.
Nevelési stílusának a következménye:

 túl szigorú, vagy túl engedékeny
 következetlen
 igazságtalan
 favorizál vagy éppen ellenkezőleg, háttérbe szorít
 nem tartja be ígéreteit.

Az általános iskola felső tagozatában jelentkezik az a probléma, hogy a gyerekek egy része a tanárra vetíti vissza a szülőkapcsolatot. Ennek jegyében a tanuló különféle konfliktusokat provokálhat, büntetéseket próbál kiváltani, hogy ezzel könnyítse elszakadását az erős szülőkötődésből. Ez gyakran a tanár elleni negatív indulatok forrása. Általában a család is nehezen tudja kezelni, gyakran ez a viselkedési probléma azért is tolódik át az iskolára, mert a család erősen elfojtja.
A pedagógus szembekerülhet olyan konfliktusokkal is, amelyek tanítványai iskolán kívüli életét érintik. Kényes helyzet! Mennyire kell beavatkoznom, vagy mi indokolja a kívül maradásomat a problémából – ez mindig a konkrét helyzetben dönthető el. Vezérelv: az érintett gyerek fejlesztésének szempontja, a szülőkkel való együttműködés lehetősége, a probléma és az iskolai munka kapcsolódásának mértéke.

A konfliktus a gyerekekkel együttműködve általában megoldható. Ez a legideálisabb megoldás.
Alapja: a megértés, együttműködés és egymás tisztelete. Olykor jó eszköz lehet a humor, feszültség oldására a nevetés jótékony hatású lehet.

A hatalommal való visszaélés a büntetések sorozata, a gúny, a sértettség mély nyomot hagyhat, és nagy mértékben rontja a pedagógus – diák kapcsolatot.

Számtalan példát lehetne írni a tanár – diák konfliktusra. Nem egyedi eset a következő: 7. osztályos fiúnak tanulási nehézségei vannak (dyslexia). A szaktanár ezt nem érzékeli, a tanuló kudarcát magatartási zavarból, hanyagságból eredezteti. A fiú feladja – órán nem figyel, felszerelése nincs. A bosszú érdekében az órát zavarja, a munkát akadályozza. Végül a tanárát fenyegeti.
Ilyenkor megoldási lehetőség:

a) esetmegbeszélés (szülők, szakszolgálatok, pedagógusok
bevonásával,
közös terv)

b) iskolaváltás (a problémamegoldás látszólagos)



3.3.3. Esettanulmány: konfliktus a diákok és a pedagógus között

Ez az eset az iskolában, ahol tanítottam, történt meg néhány éve. A szóban forgó tanárnő nem vállalt azóta sem osztályfőnökséget.
Ezen az eseten keresztül szeretném bemutatni, hogy mi vezet konfliktushoz, és hogyan lehetne megoldani azt.

1. Esettanulmány

„Nekem te ne magyarázz! Ki kíváncsi rád? Senki sem kérdezett!”
ezek a mondatok hangzottak el a 8.n osztály tanulói szájából, melyek osztályfőnöküknek szóltak.
Hogyan jutottunk idáig? Hogyan lehet az, hogy a tanulók nyíltan, tegező formában így kiabálnak osztályfőnökükkel?
A 8.n osztály 25 fős, 15 fiú és 10 lány tanulóközössége. Vannak köztük évismétlők, javítóvizsgások, családi hátterüket tekintve igen heterogén összetételű a társaság. A német nyelvet bontva, a többi tárgyat együtt tanulják.
A fent említett eset után néhány perccel már a kolléganő az igazgatóhelyettesi irodában ült és elmondta a történteket. Megalázva, felnőtti mivoltát és pedagógusi munkáját megbecstelenítve érezte magát. Bevallotta, hogy nem boldogul tanítványaival és teljesen, a végsőkig elmérgesedett, kiéleződött a helyzet. Napról – napra konfliktusba kerül osztályával, ami sem neki, sem a tanulóknak nemkívánatos állapot.
Érezte, konfliktus alakult ki közöttük, ami hol lappangó, alkalomadtán pedig robbanásként jelentkezik.



2. Az iskolában fellépő konfliktusok fajtái Deutsch szerint

 érdek-, szükséglet- és célkonfliktus
 strukturális konfliktus
 értékkonfliktus
 kapcsolatzavarból kialakuló konfliktus

A gyermekek személyisége szempontjából elsősorban azokat a konfliktusokat kell kezelnünk, amelyek a különböző társadalmi, etnikai csoportokból származó gyerekek, illetve a nevelők és a neveltek között alakulnak ki.
Az iskola elsődleges feladata, hogy a különböző szocializációs közegek (család, iskola, kortárscsoport) közötti összhangot biztosítsa.

3. A 8. n osztályban tapasztalt helyzet

Adott esetünkben az értékek összeütközése, a folyamatos meg nem értés, az iskolai kudarcok vezettek azokhoz a konfliktusokhoz, amelyek a fiúkból és a lányokból is egyaránt agressziót váltottak ki. A konfliktus – megoldási stratégia hiánya csak fokozta ezt.
Az osztály tanulóinak mintegy 68-70 %-a az „itt és most” történéseihez igazodott. Számukra a jelen volt a meghatározó, jövőképük nem körvonalazódott. Az agresszió, szemtelenség, öntörvényűség, a szolidaritás hiánya értékként jelentek meg az osztályban.
A tanulók többsége a tanulásra alulmotivált volt, a továbbtanulás nem jelentett célt a gyerekek számára.

4. Az iskolai konfliktus kialakulásának feltételei

A pedagógiai közvélemény a konfliktusokat mint szégyellni való, kedvet szegő, a reménytelenség érzését keltő negatívumokat fogja fel.
A nevelők egy része restelkedik, hogy szembekerül vezetőivel, kollégáival, a szülőkkel, a gyerekekkel.
Mások ellenfelükre, a szörnyű körülményekre hárítják az összecsapások felelősségét, kitérnek előlük, magukban keseregnek, vagy, hogy ők ne sérüljenek, inkább ők sértik meg vélt vagy valós ellenlábasaikat.
Így a konfliktus – szituációk gyakran nem tisztázódnak, feloldásuk esetleges, nemegyszer továbbélnek, előfordul, hogy súlyosabb összeütközésbe torkollanak, néha az elviselhetetlenségig fokozva a feszültséget.

5. Az adott eset vizsgálata

Mi vezethetett esetünkben idáig? A szakirodalom szerint több tényező befolyásolja a jó pedagógus – diák kapcsolat kialakulását.
A versengő, bizalmatlan légkör, az érzelmek kifejezésének lehetősége, a konfliktus-megoldó képesség vagy a kommunikáció gyengesége, vagy akár a tanári hatalommal való visszaélés mind ezt a kapcsolatot gyengíti.
Esetünkben az adott osztály – alsó tagozatban a többszöri osztályfőnökváltás ellenére – jó képességű és kooperatív osztály volt. Sajnos a felsős osztályfőnök személyiségéből fakadóan versengő légkör alakult ki és így rövidesen harag és frusztráció kísérte a feleléseket, témazárókat, de akár a mindennapi hetesi teendőket, ügyeletesi munkát. A bizalom hiánya hozzájárult a kommunikációs zavar, a klikkek létrejöttéhez. Ennek viszont látszólag ellentmond, hogy a tanulócsoport mindig egységesen lépett fel az osztályfőnökkel szemben. Az osztály negatív érzelmeket (haragot, meg nem értettséget, frusztrációt) táplált az osztályfőnökkel szemben.
A tantárgyfelosztás és a tanított órák számát illetően a kolléga heti 3 órában találkozott a gyerekekkel, de elszalasztotta azt a sok – sok lehetőséget, amit egy jól megszervezett klubdélután, túra, osztálykirándulás nyújtott volna.

6. A pedagógus személyisége, mint döntő tényező

A pedagógus hivatás gyakorlása során mindenki „jó tanár” szeretne lenni. Talán el kellene minden pedagógusnak gondolkoznia azon, hogy rendelkezik-e pozitív énképpel, képes-e meghallgatni kollégáit és a gyerekeket, bele tudja-e élni magát a gyerekek felszabadult/feszült helyzetébe, tud-e együttdolgozni a kollégákkal, gyerekekkel, illetve képes-e önreflexióra.

7. A 8. n osztályfőnöke, mint pedagógus

Nézzük, az adott osztály osztályfőnöke milyen pedagógusvénával rendelkezett.
A kollégák véleményének meghallgatása, de főleg a gyerekeké nem jellemző a kollégára. Elképzeléseihez mindvégig ragaszkodik, kompromisszumkészségre csak „felsőbb utasításra” hajlandó. Nem sikerült megtalálnia a hangot a gyerekekhez, így a 25 főből is csak 9-en mentek el egynapos osztálykirándulásra. (8. évvégén!)
Sajnos merev szabályai miatt nem képes együtt dolgozni kollégáival sem. Megítélésem szerint jó szakember, de nem pedagógus.

8. Az alkalmazott konfliktuskezelési stratégiák

Többször érte az osztály tanulóit becsmérlés, megaláztatás az osztályfőnök részéről. Nyomdafestéket nem tűrő szavak vagy hangnem (akár viselkedés, akár rossz tanulmányi átlag miatt) a konfliktushelyzetet csak fokozta. A tanulók hatalmi harcként élték át az eseményt és ebben az egyenlőtlen harcban legyőzöttek maradtak. Ez az állandó legyőzöttség-tudat végig ott lappangott a 8. év folyamán.
Többször előfordult, hogy a kolléga bizonytalan volt a helyzet megítélésében. (pl. Ki volt az, aki a tanóra hanganyagát és az osztály kísérő zajait, kommentárjait kazettán rögzítette?)
Mivel bizonytalan volt, hatékony eszközökkel nem rendelkezett, a helyzet spontán megoldásában bízva későbbre halasztotta a dolgot. Tudjuk, ez az elodázó magatartás sem célszerű. Mivel egyedül nem birkózott meg a helyzettel, ilyenkor ment az igazgató asszonyhoz segítségért.
Sajnos a még fennálló megoldási lehetőségeket (alkalmazkodó, a kompromisszumkereső vagy a győztes – győztes stratégiát alkalmazó megoldásokat) sem használta ki a kolléga.

9. Összegzés

A 8. n osztály valóban nem volt ideális osztály, nem ilyet kíván magának egyetlen osztályfőnök sem. Hozzák magukkal az „alsó terheit”, a nem egységes nevelési módszert.
Belépve a felső tagozatba egy olyan osztályfőnököt kaptak, akitől egyre távolabb kerültek, hiszen az alsós „emberi” nevelést „katonás” nevelés – oktatás váltotta fel az osztályfőnök elvárásaiban.
Bár néhány kolléga valóban az iskola „fekete bárányainak” tekintette őket, a kollégák jelentős része korrekt tanár – diák viszonyban állt velük. Sajnos ez a megpecsételt állapot a tanulóknál különböző magatartásformát váltott ki.
Amit el kell ismernünk: Bármennyire is szeretnénk, nincs behatárolt konfliktuskezelési technika.
Talán jó lett volna, ha a kolléga kiscsoportos beszélgetések során többször, behatóbban foglalkozik osztályával. Nem abból kell kiindulni, hogy minden gyerek eredendően rossz.
Megkérdezni őket, felfedni bánatuk okát, örömeiket, mindennapos problémáikat – ez a mi dolgunk.
Vallom, hogy annak a pedagógusnak nyílnak meg a gyerekek, akinek szilárd az értékrendje, meggyőződése, és akiről a gyerek is érzi, hogy HITELES pedagógus.






3.4. A vezető konfliktuskezelése

Az iskolavezető egyes esetekben maga is érintett a konfliktusokban, ő az egyik ütköző fél. Más esetekben csupán tanúja a konfliktusnak, illetve közvetett módon értesül erről.

A konfliktust a vezető kezdeményezi:

 Tapasztalja – a testület egyes tagjai nem végzik rendesen a munkájukat (munkafegyelem)
 Diákok – megsértik a házirendet
 Diákok nem képességeiknek megfelelően teljesítenek
 Szülő – elhanyagolják gyermeküket
 Nem hajtják végre az utasításait

Az iskolavezetővel szemben kezdeményeznek konfliktust kollégái:

 Mert túlságosan kemény
 Mert túl engedékeny
 Szülők – mert nem értenek egyet koncepciójával
 Diákok – mert valamely intézkedést igazságtalannak vélnek

Aranyszabály: az iskolavezető óvakodjék attól, hogy az őt is érintő konfliktus esetén indulatai hatása alatt cselekedjen.

Az iskolavezető kívülálló – dönteni kell:

 Van-e köze az adott konfliktushoz
 A résztvevők maguk is meg tudják oldani a problémát
 Az illetéktelen beavatkozás többet árthat, még ha segítő szándék vezérli is.

A vezető illetékessé válhat a konfliktusban, mert:

 Befolyásolja irányító tevékenységét
 Hatással van az iskola légkörére
 Árt az iskola hírnevének
 Az érintettek maguk kérték a beavatkozásra, segítségre

Az iskola – vezető mint közvetítő:

 Igény a pártatlan kívülálló közreműködésére
 Ehhez mindkét fél bizalmát élveznie kell
 Mindvégig semlegesnek kell maradnia
 Minősítéstől, véleménynyilvánítástól tartózkodnia kell
 Optimális légkört igyekszik biztosítani
 Segít formába önteni a létrejövő egyezséget
Nézzünk néhány lehetséges vezetői lépést a destruktív konfliktusok megelőzésében:

 Tisztelje a többi embert és bánjon velük úgy, ahogyan tőlük elvárná.
 Kérje ki az emberek véleményét, és mindig figyelmesen hallgassa meg őket.
 Kritikai észrevételeit mindig figyelmesen és a megfelelő stílusban tegye meg.
 Ne csak gondolja, hogy az ügyekkel kapcsolatban mit éreznek mások, hanem győződjön meg a valóságról.
 Másokat érintő döntések előtt tanácskozzon, vonja be az érintetteket a döntés előkészítésbe.
 Ne buzdítson, se nyilvánosan, se burkoltan támadásra, ne tűrjön ilyen kezdeményezést.
 Ne törekedjen senki sarokba szorítására, mert onnan csak a kudarc beismerésével lehet kijönni. Adja meg a lehetőséget az emelt fővel való távozásra.


3.5. Pedagógusok és szülők konfliktusai

Ma még mindig az a legfőbb kérdés, hogy hol az iskola és a család közötti kompetenciahatár. Az iskola gyakran azt várja a családtól, hogy készen biztosítsa a gyereket az iskola számára és egyidejűleg vállalja magára mindazokat a terheket, amelyeket az iskola nem tud. Két jellegzetes helyzettel szemléltethető ez az elvárás.

 A tanár a gyerek iskolában elkövetett tette miatt szankcionál: pl. beír az ellenőrzőbe, és a vétket azon szülőn kérik számon, aki az adott esetben nem is volt jelen.

 Az iskola magától értetődő természetességgel próbálja a szülőket rávenni arra, hogy a legproblémásabb gyerekeket magántanulónak nyilváníttassák. Ezzel azt érzékeltetik, hogy az ilyen gyerekek tanítása nem az ő feladatuk.

A pedagógusok általában nincsenek felkészülve arra, hogy a gyerekek egy részénél felmerülő, nagyrészt a társadalmi változásokból, vagy családi krízisekből eredő problémákat megoldják.

Sok család nem képes a kulturális nevelő funkcióját betölteni, a gyermeke nevelését – oktatását teljes egészében a szintén funkciózavarokkal küszködő iskolára igyekszik hárítani. A szülők szellemi – érzelmi – erkölcsi igénytelensége, a család egzisztenciális labilitása, súlyosabb esetben brutalitása, alkoholizmusukkal szemben az iskola szinte tehetetlen. A gyerekekben tanulási nehézségek és kudarcok léphetnek fel. Ezáltal nehezen nevelhetővé, problémás gyerekké válnak. Így elkerülhetetlen, hogy ki ne alakuljon a pedagógus és szülő közötti konfliktus.
A szülő és a pedagógus között még abban az esetben is ott rejlik a konfliktus lehetősége, ha mindketten tökéletesen teszik a dolgukat. Hiszen a szülő természetesen elfogult a saját gyermekével, érzékeny arra , ami történik vele, tehát helyzeténél fogva szubjektív.
A pedagógus viszont egyszerre több gyerekért felelős, törekednie kell arra, hogy minden személyes érzelem mellett, feltétlenül objektívabb legyen, mint a szülő. A szülő szeretné, ha a pedagógus észrevenné gyereke erényeit, szeretettel, és gondosan bánna vele.
Egyik – másik szülő aránytalanul több figyelmet igényel gyermekének, a szülő véleménye gyakran messze áll a reálistól. A szülő és a pedagógus között hol az egyik, hol a másik fél érzi magát vesztesnek, kiszolgáltatottnak, megalázottnak.
A szülők és a pedagógusok közötti sarkalatos kérdés, hogy elfogadják-e a pedagógus által közvetített értékeket, normákat.

A szülők az iskolához való viszonyulásuk alapján is különböznek egymástól.

Aktív szülők

Jelen vannak minden szülői értekezleten, pontosan akarják tudni, mit tanítanak az iskolában, gyereküket is erre ösztönzik. Nehézségek akkor kezdődnek, ha egy-egy szülő túlzásba viszi az igyekezetet. (nyüzsög, tüsténkedik, pedagógus helyett intézkedik)
Ezzel gyakran a többi szülő irigységét, haragját váltja ki, és gyermekét is kellemetlen helyzetbe hozza.

Passzív szülők

Ők azok, akik nem keresik a kapcsolatot az iskolával, úgy vélik, hogy gyermekük nevelése kizárólag az iskola kompetenciája. Gyerekeik többnyire hátrányos helyzetűek.

Kritikus szülők

A szülőket leginkább a gyermeküket érő ridegség, szeretetlenség bántja. Rosszul esik, ha a pedagógus nem figyel az ő fiuk, lányuk egyéni színére, amivel kiemelhetik az arctalan tömegből. Különösen felháborítja őket az igazságtalanság, a gyerek kiszolgáltatottságával való visszaélés.

Bizalmatlan és ellenséges szülők

 Ide sorolhatók azok a szülők, akik nem fogadják el, hogy gyermeküket iskola-éretlennek nyilvánítják, és küzdenek azért, hogy mégis bekerüljön az iskolába. Szükséges lenne meggyőzni, hogy jót tenne, ha egy évet óvodában maradna a gyermek.
 Nem feltétlenül jár jól az a gyermek, aki lassabban halad, és mégis egy válogatott osztályba erőltetik.
 Más esetben a gyenge teljesítmény, bukás az, ami miatt a szülő a pedagógus ellen fordul.
Iskolai példa:
A szülő a rossz bizonyítványért a pedagógust okolja, és az igazgatónőhöz fordult orvoslásért. Csúnya szavakat hangoztatva folyt a beszélgetés.
 Az kaphat jó jegyet, aki ajándékot visz a tanárnak
 A tanár nem írja be a jegyeket rendszeresen az ellenőrzőbe
 A tanár utálja a gyermekét, „hasból” osztályoz

Kimenet: oknyomozás. Kommunikáció a szülővel, osztálytársakkal. Kiderült, a gyermeknek két ellenőrzője volt. A szülő bocsánatot kért a rágalmakért.

 Előfordulhat, hogy a szülő gyermeke iránti igénytelensége hozza nehéz helyzetbe a pedagógust.
 Lelkiismeretes pedagógusoknak komoly gondokat okoz egyes tanítványaik nehéz otthoni helyzete, az a szeretetlenség és ridegség, amely körülveszi őket.

Vannak szülők, akiknek az a véleményük, hogy ők megteremtik az anyagiakat, maximálisan biztosítják a gyerek jövőjét, akinek pedig kötelessége, hogy kiváló legyen, remekeljen függetlenül attól, hogy voltaképpen milyenek a képességei.

Iskolai példa:
Elsős kisfiú, aki miután elveszítette a pulóverét – szünetben levette az udvaron –, sírva fakad. A tanító néni kérdésére elmondta, hogy nagyon fél, mert az anyukája ezért meg fogja verni. Az anyuka elmondta, hogy ilyesmiért valóban nagyon meg szokta verni a gyereket. Hiszen ő éjt nappallá téve dolgozik, hogy a fiának meg legyen mindene, azt viszont megköveteli, hogy vigyázzon a dolgaira.
Anyagi javak emberi érzéseket elhalványító hatásának szenvedő alanyai ezek a gyerekek.

Nagyon fontos, hogy az iskola együtt tudjon élni környezetével, szoros kapcsolatot tartson a szülőkkel. Az iskolám IMIP-jében került megfogalmazásra a partnerek felé nyújtott magas színvonalon garanciákat adó munka, mert csak így tudunk versenyképes intézmény maradni.
A szülők elégedettségmérés átlaga 85%-os, ezt egy kérdőív segítségével prezentálták

A jó szülői – iskolai kapcsolat megteremtésére lehetőség:

Kommunikáció a szülőkkel:
 A szülőkkel folytatott kommunikáció színvonala
 A szülőknek a tanulók fejlődéséről történő tájékoztatásának színvonala
 Az iskolai munkáról történő tájékoztatás színvonala

Kapcsolat a szülőkkel – iskolaszék
 Bátorítják a szülőket, hogy vegyenek részt gyermekeik tanulásában és az iskolai életben
 Az iskola érzékenysége a szülők nézőpontjaira és kéréseire
 Az iskola és az iskolaszék közötti kapcsolat hatékonysága.
Ma már minden pedagógus alkotmányos joga a saját értékeit képviselni tanítványok előtt. Ugyanakkor kötelessége tiszteletben tartani a szülők és gyermekek világnézeti meggyőződését.


IV. A konfliktusok megoldásának lehetőségei, technikái

Optimális esetben a vezető feltárja a konfliktus valódi okát, mindenki számára kedvező megoldással feloldja azt.
Különböző kompromisszumokat keres, igyekszik a figyelmet a közösen elérhető cél felé fordítani.


4.1. Konfliktusok kezelése

Ismert konfliktuskezelési stratégiák formái:

 Figyelmen kívül hagyás (nem törődünk vele, várjuk, hogy magától megoldódjon)

 Szétválasztás (csak nyílt megbeszélésen, felderítve a tényleges okokat, megakadályozni a további elmérgesedést)

 Konfrontáció: nyílt kibeszélés

 Szabályok, előírások meghatározása (ha nem tudunk megegyezni, akkor az igazgató szabályokat ír elő a probléma rendezésére)

 Engedés: a stresszes helyzetek feloldására alkalmas módszer. Bíztatjuk a konfliktusba keveredett személyeket, emelkedjenek a konfliktus fölé.

 Csökkentés vagy kordában tartás: a konfliktushelyzeteket gyors beavatkozással is csökkenthetjük.

A konfliktusok megoldását befolyásoló tényezők:
Egy konkrét konfliktus megoldására hat:

 a szemben álló felek kapcsolatának minősége (alá-, ill. mellérendelt viszonya)
 a szemben álló felek érzelmi töltése (rokon- vagy ellenszenv)
 az egymás iránti bizalmatlanság
 előítélet, sztereotip megoldásokra való hajlam.

Az ember viselkedése konfliktushelyzetben is sok tényező függvénye.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a személyiségtulajdonságok nagyobb szerepet játszanak a váratlan, újszerű helyzetekben, míg a viselkedés szituációfüggősége nagyobb azokban a helyzetekben, amelyekben a részt vevők szerepei jól körvonalazottak.

Morton Deutch tizenkét pontban határozza meg a konstruktív konfliktuskezelés feltételeit, szabályrendszerét, amelyek betartása segíti a feleket az elfogadható megoldások megtalálásában.

 A felek tudják meghatározni, milyen típusú konfliktusban vesznek részt.


 Legyenek tudatában az erőszak okainak és következményeinek, ismerjenek alternatívákat az erőszakra.


 Ne kerüljék el, hanem vállalják a konfliktus.


 Tiszteljék önmagukat és partnerüket, tiszteljék önmaguk és partnerük szükségleteit.


 Tudjanak különbséget tenni az érdekek és az általuk képviselt álláspontok között.


 Tanulmányozzák kölcsönösen egymás érdekeit, hogy azonosítani tudják a közös és az összeegyeztethető érdekeket.


 Úgy közelítsék meg egymás konfliktusban álló érdekeit, mint az együttműködés által megoldható problémát.


 Figyeljenek egymás kommunikációjára, próbálják meg minél érthetőbben közölni az információkat.


 Kontrollálják egymás szubjektivitását, sztereotípiáit, hamis ítéleteit, percepcióit, melyek az akkut konfliktusok gyakori tartozékai.


 Fejlesszék önmaguk konfliktuskezelő képességeit.


 Legyen reális önismeretük, ismerjék saját reakcióikat konfliktushelyzetben.


 A konfliktuskezelés folyamatában maradjanak mindvégig erkölcsös emberek.


A konfliktusmegoldás folyamatábrája



A probléma tudatosítása


Új konfliktus keletkezett Az okok feltárása



A megoldás hatékonyságának ellenőrzése Minden rendben! Szempontváltás



A megoldási koncepció kialakítása A megoldási lehetőségek összegyűjtése




A megoldási lehetőségek mérlegelése


4.2. Konfliktuskezelő stratégiák

Az emberi kapcsolatokat is alakító társas érintkezésekben a vezető gyakran szembetalálja magát a különböző konfliktusokkal. /Sőt, maga is konfliktusba kerül másokkal./
Két kérdés merül fel:

 mi a konfliktus lényege?
 mi lehet a konfliktus kezelésének alapelve?

A konfliktus rendezetlen motivációs állapot, mely rossz érzéseket válthat ki. /Súlyosabb esetben neurózist is./
A konfliktuskezelés alap elve: az értékelő szembenézés önmagunkkal. Minden konfliktus gyökere bennünk van. A feloldása is belőlünk indul ki.
A vezetőnek a konfliktusok természetrajzán kívül a célok elérése érdekében a kezelési repertoárt is ajánlatos ismerni.

Konfliktuskezelési stratégiák:

 Figyelmen kívül hagyás
emberismeret és ügyismeret szükséges
veszélyes is lehet, elmérgesedhet a helyzet

 Csökkentés vagy kordában tartás
gyors beavatkozással a konfliktushelyzetet csökkenthetjük

 A kommunikáció javítása
A szervezet információs és kommunikációs hálója biztosítja a szervezet vérkeringését.
A nyilvánosság széles körű biztosítása mindig megvédi a vezetőt az oktalan támadásoktól.

 A közös cél megtalálása
Egy ellenérdeknél magasabb szintű cél kitűzése, amelyben mindenki érdekelt.

 A szétválasztás, redukció
Új szerep-meghatározásokkal segíthetünk ilyenkor, pl. új ülésrend, új iroda, új feladat.

 Megelőzés
A konfliktusok elmélyülése megelőzhető, a többség segítően kész részt venni a megoldásban, ugyanis a destruktív konfliktusok a szervezet számára károsak.

A konfliktuskezelési technikák nem hoznak azonnal eredményt. A siker mindig egy folyamat végterméke. Egy-egy konfliktuskezelési stratégia a konfliktus természetétől függően egy időben több módszert, eszközt, és eljárást is működtethet a konfliktuskezelés folyamatában.


4.3. A konfliktus megoldása

A sikeres konfliktusmegoldás feltételei az alábbiak szerint sorolhatók:

 a konfliktusok létének tudomásul vétele
 a konfliktusok felismerésének képessége
 a konfliktusok okainak feltárása
 veszteségmentes megoldásuk.
A hatékony vezetéshez fel kell ismernünk a különböző konfliktushelyzeteket.


A problémamegoldás lépései:

1. A probléma meghatározása: világosan átlátható, egyszerű probléma, összetett, rejtett probléma, ismerethiány, szándékos normaszegés, szabálytudat hiánya, szociális készségek gyengesége, zavarodottság, a tanárral szembeni ellenséges, negatív érzelem kifejezése.

2. A konfliktusban érintett személyek tisztázása: szülők, osztálytársak, tanárok. Fontos annak mérlegelése, hogy a szituációban érintettek viselkedését milyen szükségletek, vágyak, elvárások, értékek motiválják és érzelmileg hogyan hat rájuk a szituáció.

3. Megoldások összegyűjtése, mérlegelése: alapvető szempont, hogy mindenféle megoldásnak a gyermekek hosszú távú érdekeit kell szolgálnia.

4. A választott megoldás kivitelezése: a komplex érték- és viszonykonfliktusok sok esetben több személy bevonását igénylik,, nem csak a probléma tisztázása, megoldások keresése során, hanem a megoldás kivitelezésében is.


Rövid távú megoldási stratégiák:

 a kényszer eredménye csak időleges
 a halogatás
 a meggyőzés
 a megvásárlás
 a koalíciók alkotása
 a döntőbíráskodás
 a rábeszélés
Hosszabb távú konfliktus-megoldási stratégiák:

 átadás a felettesnek
 a közvetítés
 nyílt verseny alkalmazása
 a munkacsoportok átszervezése
 az integratív alku
 a fontosság igényének kielégítése
 a konfrontáció


4.3.1. Konfliktus megoldására irányuló stratégiák

A konfliktusmegoldás = problémamegoldás, hatékonysága nagy mértékben függ az önismeret szintjétől, a kommunikációs és együttműködési képesség fejlettségétől. Problémamegoldó képességet csak az a tanár tud hatékonyan fejleszteni, aki maga is rendelkezik ilyen képességgel, másrészt ismeri a konfliktusmegoldó stratégiákat.

Konfliktus megoldó stratégiák

1. Győztes – vesztes stratégia

A győztes-vesztes stratégiát alkalmazók szándékaik, elképzeléseik olykor erőszakos megvalósítására törekszenek. A konfliktushelyzetet hatalmi harcként értelmezik, győzelemre, gyakran mások legyőzésére törnek. A győzelem igényét sokféle tényező motiválhatja. Több kultúrában a vesztés a gyengeség jele. Ellenséges kapcsolatokban a másik legyőzése olyan erős motiváció, hogy a saját valódi érdek megvalósításának igényét is háttérbe szorítja. A konfliktus során feltámadó harag, ellenséges érzések, szándékok következtében a konfliktus résztvevői ellenséggé válnak.
Gyors cselekvést igénylő helyzetekben, veszélyek elhárításakor a szakértelem, a tapasztalat, az információs többlet birtokában előnyös. De a szokványos, napi konfliktusokban szembetűnőek a stratégia hátrányai. A gyors, eredményes konfliktusmegoldás megélése megerősítésként hat, és a győztesek olyan helyzetekben is alkalmazzák, amelyekben szükségtelen, esetenként káros is.
Hátránya még ennek a stratégiának, hogy a győztes mellet mindig van vesztes is.



2. Alkalmazkodó konfliktus-megoldási stratégia

Az alkalmazkodó stratégiát választó ember kényszerből, félelemből esetenként megfontolt döntés után a partner céljainak, elgondolásainak megvalósulását segíti. A nevelésben betöltött szerepe attól függ, hogy ki és milyen ok, illetve cél miatt alkalmazza: a pedagógus tudatos döntéssel, valamilyen nevelési cél elérése szempontjából, vagy a gyerek kikényszerített engedelmességből, félelemből. Tudatos megfontolásból alkalmazva a pedagógus lehetőséget teremthet a gyermeknek arra, hogy tanuljon saját hibás döntéseiből, és maga korrigálja viselkedését.
A mindenáron való alkalmazkodás veszélyes stratégia. Eredményeként nem fejlődik megfelelően az a belső erő, amely a mindennapi konfliktusok megoldásában lényeges.



3. Elkerülő konfliktus-megoldási stratégia

A konfrontáció elkerülése gyakori konfliktuskezelési stratégia. Az alkalmazónak a helyzetértelmezése (túl veszélyes, összetett, jelentéktelen), a viszony minősítése (fontos, egyáltalán nem fontos), illetve a győzelmi esély lehetőségének mérlegelése is befolyásolja használatát. A tekintélyelvű iskola arra neveli a gyermeket, hogy igaza biztos tudatában sem ésszerű igazának védelmére kelnie. A pedagógusok akkor alkalmazzák, amikor bizonytalanok a helyzet megítélésében, esetleg hatékony eszköz hiányában a helyzet spontán oldódásában bízva későbbre halasztják a megoldást.



4. Kompromisszumkereső konfliktus-megoldási stratégia

A konfliktusban érintettek célja kompromisszumkereső megoldás esetén olyan megegyezés keresése, amely mindkét fél számára elfogadható. Ez a megoldás az egyenrangú kapcsolatokban kialakuló konfliktusok gyakori megoldásmódja. Időt és lehetőséget ad jobb megoldások keresésére, és nem rombolja a kapcsolatot. De a kompromisszum sokszor csak rövid, törékeny egyensúlyi állapotot eredményez, az erőviszonyok változásával az erősebb a győztes-vesztes stratégia alkalmazására, a győzelemre vagy a másik legyőzésére tesz kísérletet.



5. Problémamegoldó, győztes – győztes stratégia

Ilyen megoldás esetén a megoldásban mindkét fél érdekei, igényei, szándékai, elképzelései figyelmet kapnak. A résztvevők kölcsönösen biztosítják a másik fél önérvényesítését, vállalva, elfogadva az önalávetést. Ez a stratégia együttműködést igényel, empátiát, toleranciát feltételez. A közös megegyezésen alapuló megoldás keresésére és megvalósítására mindkét fél elkötelezett. Egymás mélyebb megismerése, a szándékok, igények elképzelések feltárása során a kapcsolat elmélyülhet, és lehetőség nyílik egymás eddig nem ismert értékeinek felfedezésére.
A győztes-győztes stratégia alkalmazásához kulcsfontosságú a konfliktusmegoldás szándéka. A konfliktusokkal együtt járó harag, megbántottság, sértettség eltávolít másoktól. A résztvevők sokszor hosszan rágódnak a problémákon, újra és újra felidézik, ezzel a probléma elmélyülését segítik elő. A problémamegoldó stratégia együttműködést igényel.

A konfliktus és a konfliktuskezelés jelentőségének felismerése az emberi kapcsolatok formálódása és minősége szempontjából együtt jár a konfliktuskezelés tanításának, fejlesztésének igényével.
A konfliktusmegoldás lényegében problémamegoldás. A problémamegoldás hatékonysága nagymértékben függ az önértékelés minőségétől, az önismeret szintjétől, a kommunikációs és az együttműködési képesség fejlettségétől. A problémaelemzés, a szükségletek, értékek és érdekek feltárása, felismerése, megértése az intellektuális képességek bizonyos szintű fejlettségét igényli.
A tanárok számára szervezett konfliktusmegoldó képességeket fejlesztő programok tréning formájában valósulnak meg. A tréningcsoportban tapasztalati tanulás folyik. A tapasztalatok felidézése, tudatosítása nagyon gyakran felkelti az igényt a változásra, új viselkedésmódok tanulására.


4.3.2. Vizsgált konfliktusos szituáció megoldása a különböző megoldási stratégiákkal

A következő részben a már ismertetett konfliktus-megoldási stratégiák alkalmazását mutatom be vizsgált konfliktusos szituációban. A szituáció és megoldása egy 1990-ben lefolytatott vizsgálat anyagából való. (Horváth-Szabó; 1990)

„Kiosztom a leosztályzott felmérőket. Az egyik gyerek pár perc múlva kijön az asztalomhoz reklamálni, hogy rosszabb jegyet kapott, mint érdemelt volna.
Átnézem a munkáját, saját javításomat, és észreveszem, hogy piros beírásomat kiradírozta, és saját ceruzájával javította ki a hibát. Megszólaltam…”

A problémamegoldás lépései

Az adott szituációban leírt viselkedés egy, a pedagógus előtt még rejtett probléma tünete lehet: a szülők túlzott elvárásai a gyermek teljesítményét illetően, aránytalanul nagy büntetés a gyengébb teljesítményért, vágyott ajándék elvesztésétől való félelem, csalással, ügyeskedéssel való előnyszerzés szokássá válása, stb.

A szituációban leírt gyermeki viselkedést a pedagógusok többsége igen súlyos normaszegésnek minősítette. A becsületesség, a tettekért vállalt felelősség, a másik munkájának tisztelete, mint kiemelt fontosságú közvetítendő érték jelenik meg az egyik oldalon, a fenti értékek figyelmen kívül hagyása és a jó jegy, a jutalom, illetve a büntetés elkerülésének igénye a másik oldalon.


Az adott szituációban olyan megoldásokat szükséges keresni, amelyek egyrészt leállítják a normaszegő viselkedést, másrészt segítséget nyújtanak a vágyott cél elérésére.

Az alkalmazkodó stratégia használata az adott szituációban valószínűleg súlyos nevelési hiba lenne, és a pedagógus tudásának hiányosságát jelezné. Az említett vizsgálatban egyetlen pedagógus sem válaszolt ily módon.

Az elkerülő stratégia az adott szituációban azt jelentené, hogy a pedagógus nem válaszol, nem reagál a szituációban megjelenő problémára. A nem reagálás, a gyermek számára fontos üzenetet hordozhat, nem büntetendő cselekedet a csalás.

A problémamegoldó vagy győztes – győztes stratégia alkalmazása az alkalmazótól mérlegelést igényel. Mérlegelje a következőket:

 a szituáció azonnali választ kíván vagy halasztható;
 megfelelő-e a rendelkezésre álló időmennyiség;
 mekkora intenzitású érzelmeket váltott ki a konfliktus a résztvevőkből, szükséges-e először a feszültség csökkentése, az indulatok „lehűtése”;
 egyéni megoldást igényel –e a konfliktus a közösség kizárásával, illetve a közösség előtt szükséges a konfliktus megoldása. A tanár – gyerek konfliktus többsége az osztály nyilvánossága előtt zajlik, még akkor is, ha a látszat a nyilvánosság előtt rejtett problémára utal. A gyerekek tudnak róla, mérlegelik, megvitatják, hat rájuk.

A kompromisszumkereső stratégia gyakori válasz nevelési helyzetben. Példaként egy jellemző válasz: „Neked nagyon kellemetlen, hogy rossz jegyet kaptál, ám úgy igazságos, ha mindenki a teljesítménye alapján kap jegyet. De ami történt, azt szeretném veled részletesen megbeszélni. Holnap óra után megbeszéljük, jó?” Alkalmas időben és helyen történő megbeszélés során, az okokat, célokat, szükségleteket tisztázva lehet megfelelő megoldásokat találni a valódi problémára.

V. Zárógondolatok

Ma a legtöbb iskola azért küzd, hogy minél több gyereket becsalogasson falai közé. Népszerű programokat ajánlanak, gazdag szabadidős lehetőségeket biztosítanak. Amikor csökken a tanulói létszám, vagy előre nem látható esemény történik, a testület érzi, tennie kell valamit. A várható nehézségekre azonban fel kell készülni.
Nincs helye a széthúzásnak, ellenségeskedésnek. A közös érdekeket kell nézni, és együtt kell keresni a megoldásokat. Ha ezt sikerül elérni, akkor érezhető lesz:

 Rendszeressé válik a szakmai kommunikáció a testületen belül.
 A felvetődő problémák megoldásához állandó önképzésre van szükség.
 A kulcsproblémák feltárásában fejlődik az önértékelő képesség.
 Megindul a szemléletváltás. Az önértékeléssel feltárt hibákkal nem minősítenek, hanem a probléma megoldására figyelnek.
 Sokasodnak a szerepek, a felelősség egyre több emberé, a rejtett tartalékok felszínre kerülnek.

A pedagógus szerepe iránti elvárásokat és a szerepre való felkészítést hosszú távra szükséges átgondolni.
A szerepkonfliktusok és az érdekütközések pszichológiai elemzése egyre sürgetőbb feladat.
A konfliktusokat nem lehet kiküszöbölni az életünkből. Az ember életminősége azon is múlik, miként tudja problémáit kezelni, azokat elfogadható szinten megoldani. Konfliktus megoldási stratégiák tisztán, önmagukban nem léteznek, egy-egy helyzet oldása során egyidejűleg több is jelen van.
A dolgozatom írása során döbbentem rá, hogy mennyi problémája lehet a pedagógusnak, és diáknak intézményen belül, pedig nagyon sok mindenről nem is írtam. Nem teljes a kép, hiszen sokféle szempont szerint lehetett volna csoportosítani a konfliktusokat, vagy megoldásukat és megoldási módjukat.
A szakirodalmat olvasva ismereteim bővültek a konfliktuskezelés, és megoldásukat illetően.
A pedagógusok belső egyensúlyának a megteremtése fontos teendő a közoktatás területén. A szerepkonfliktusok feloldásához segítséget kell nyújtani a nevelőtestületnek a pszichológia eszközeivel. A pedagógus-továbbképzések során helyet kell biztosítani a konfliktuskezelés gyakorlásának.
Ahhoz, hogy a pedagógus az iskolai tevékenységére tudjon koncentrálni, biztos egzisztenciára van szüksége. Jó lenne, ha nem a Gárdonyi által ábrázolt, kiszolgáltatott pedagógus állhatna példaként a mai nemzedék előtt, hanem az „Európai” polgár mintáját tudnánk felmutatni a tanítványaink számára.
Az intézményben, a családban, a társadalomban a konfliktusok sokasodása jelzi, hogy változási helyzet állt elő.
A társadalom a pedagógus munkáját hivatásnak nevezi, s különleges erkölcsi követelmények alapján ítéli meg tevékenységüket.
„Az etika valósága maga az ember.” (Albert Schweitzer)
A testület jó híréért, pedagógiai becsületéért minden pedagógus és a vezető személyesen felelős.

„Bámulatra méltó, hogy egy olyan egyszerű élőlény, mint a kagyló, olyan csodára képes, mint az igazgyöngy. Az emberek, ha irritálja őket valami, dühöngnek, morognak, csapkodnak.
A kagyló teljesen mást tesz.
Ha idegen testecske kerül a belsejébe és irritálni kezdi, olyan anyagokat bocsát ki, ami csökkenti a kellemetlen súrlódást. Bevonja a sebesülést kiváltó testecskét, és csodák csodája, a kibocsátott anyag megszilárdul, és gyönyörűséges gyönggyé változik.
Azoknak a kagylóknak, melyeket idegen testecske nem irritál, nincs problémája.
Nincs probléma – nincs igazgyöngy!”
/M. Dale Baughman/


















VI. Felhasznált irodalom

1. Az emberi erőforrások fejlesztése
/Szerk.: Gáspár László – Chrappán Magdolna/
KÖRÖS Print – pack Kft., Pécs 1990.

2. Benedek István: Szakmai fejlesztés
Budapest, 2005

3. Dr. Gazdag Miklós: Vezetéslélektan
Budapesti Műszaki Egyetem, Budapest 1989.

4. Dr. Szekszárdi Júlia: Korszerű iskolavezetés RAABE
A vezető feladata konfliktus esetén

5. Ferku Imre: A pedagógus munkája az ezredfordulón
Nyíregyháza, 1999

6. Forgács J. P.: A társas érintkezés pszichológiája
Gondolat, Budapest 1989

7. Halász Gábor: Intézményértékelés
In: Csécsei B. – Nagy P.T. – Szebenyi P. – Szemkeő J. /szerk./
Korszerű iskolavezetés, RAABE 1997.

8. Halász Gábor: Társadalmi igények, iskola, oktatáspolitika
OKI, Budapest 1991

9. Horváth – Szabó K.: Konfliktusok az iskolában
Oktatáskutató Intézet
Budapest, 1991

10. Horváth – Szabó K.: Konfliktusmegoldó stratégiák
Új Pedagógiai Szemle, 11. 28-33.

11. Jelentés a magyar közoktatásról 1997.
/Szerk.: Halász Gábor és Lannert Judit/ OKI 1998

12. John Jaybonstinge: A minőség iskolái (fordítás)
Gondozta: Falus István és munkacsoportja
MPI. Nyíregyháza, 1996

13. Király József – Király Mátyás: Önismeret – emberismeret
Budapest, 1998

14. Masterbroek W. F. G.: Konfliktusmenedzsment és
szervezetfejlesztés
Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó,
Budapest 1991.

15. Mészáros Aranka: Az iskola szociálpszichológiai jelenségvilága
ELTE Eötvös Kiadó 1997.

16. Mezei Gyula: Az alkalmazott vezetéselmélet 2.
1998. Budapest

17. Nagy Mária: Pedagógus pálya-és életkörülmények
Pedagógiai Műhely, MPI Nyíregyháza,
1998. XXIII. évf. 2. szám

18. Nagy Sándor (főszerkesztő): Pedagógiai Lexikon
Akadémiai Kiadó, Budapest 1977.

19. Rókusfalvy Pál: Vezetés lélektan 4.
Budapest, 1998.

20. Sass Attila: Gondolatok a közoktatási rendszer megújításáról
Új Pedagógiai Szemle, 1997. márciusi szám

21. Szabó Ildikó – Lammert Judit: Mit várunk az iskolától?
Új Pedagógiai Szemle, 1996. 9.szám

22. Szekszárdi Ferencné: Gyermekek – Tanítók – Szülők
Tanítók Kiskönyvtára 4.
IFA – MKM – BTF 1992

23. Szekszárdi Ferencné: Konfliktusok az osztályban
Tankönyvkiadó, Budapest 1987.

24. Varga károly: Az emberi és szervezeti erőforrás fejlesztése. Szervezeti
Akciókutatások eredményei és tanulságai
Akadémiai Kiadó, Budapest 1986.

25. Vastagh Zoltán (szerk.): Értékátadási folyamatok és konfliktusok az
iskolában
CARBOCOMP Pécs 1995.

26. Walker Jamie: Feszültségoldás az iskolában
(Játékok és gyakorlatok)
Nemzeti Tankönyvkiadó 1997.

















VII. Mellékletek

































I. sz. melléklet


Tanulói kérdőív

1. Milyen konfliktusok fordulnak elő leggyakrabban az osztályban?

2. Mi miatt veszekednek egymással a fiúk/lányok?
Hogyan kezelik konfliktusaikat?

3. Mi miatt veszekednek a fiúk a lányokkal?

4. Örömmel érkezel az iskolába?

5. Kivel van a legtöbb problémád?
(Több választ is aláhúzhatsz.)

a) önmagammal
b) osztálytársammal
c) másik osztályból valakivel
d) tanárommal

6. Hogyan viselkedsz konfliktushelyzetben?

a) verekszem
b) megsértődöm
c) bizonyítom az igazamat
d) meghátrálok
e) nem beszélek a problémámról
f) túlteszem magam rajta, megmagyarázom magamnak, hogy nincs jelentősége az ügynek














II. számú melléklet

A mellékletben néhány játékot, kérdőívet mutatok be, amelyekkel az iskolánk minőségbiztosítási csoportja felmérte iskolánk hiányosságait, erősségeit, mellyel igyekszik a konfliktusok feltárását és megoldását segíteni.
Természetesen nagyon sok más módszer is van még, amit lehet alkalmazni, ez csak ízelítő.

a) Tanulók közötti konfliktusok vizsgálata

Osztályfőnöki órán

Milyen konfliktusaink vannak?

Szükséges eszközök: filctoll, csomagolópapír (felfüggesztve)
Az osztály ötletrohamot rendez (brainstorming) a kérdésről.


Ennek változata: írjanak belső konfliktusaikról.

b) Ha a lányok és fiúk gorombáskodnak

Játék célja: A fiúk, lányok külön csoportban megbeszélik, milyennek látszik kívülről, ha egymással gorombásodnak, vagy dühítik egymást.

Mindkét csoport leírja a következő mondatot:
 Amikor egyszer azt láttam, hogy egy fiúval egy lány nagyon goromba volt……/egy lány egy fiút feldühített/
 Amikor egyszer azt láttam, hogy egy fiú egy lánnyal nagyon goromba volt……/egy fiú egy lányt feldühített/


Beszélje meg a válaszokat az adott csoporttal.
Miért vagytok néha gorombák a fiúkkal ill. a lányokkal?
Mit tapasztaltok ezzel kapcsolatban? Hogyan érint benneteket, ha egy fiú / lánycsoportban ill. egy lány / fiúcsoportban/ gorombáskodik veletek? Mit tapasztaltatok ezzel kapcsolatban? Milyennek látjátok kívülről, ha egymással gorombáskodtok, vagy dühítitek egymást?





































III. számú melléklet

Testületen belüli érdekütközések

Kedves Kolléga!

Fontos számunkra, hogy a pedagógusok konfliktusai, valamint a konfliktuskezelés témakörében információkat szerezzünk, a minőségirányítási programunk célja elérése érdekében.
Célunk: a tapasztalatok felhasználásával eredményesebbé tegyük nevelőtestületünk munkakultúráját és együttműködését.

A kérdőív kitöltése önkéntes, a válaszokat név nélkül kérjük.

Segítőkész együttműködésüket előre is köszönjük.

1. Az alábbiak közül Ön szerint melyek az ideális iskolavezetés jellemzői, és melyek azok, amelyek az Ön iskolájának vezetését is jellemzik?
(A kiválasztotthoz mindkét oszlop megfelelő sorába tegyen „+” jelet!)

Megnevezés ideális esetben iskolámban
1. részrehajlásmentes
2. humánus
3. ösztönzi az új kezdeményezést
4. szigorú
5. haladó szellemű
6. szakmailag jól képzett
7. jó munkaszervező
8. van pedagógiai koncepciója
9. kiáll a testület mellett
10. következetes


2. Munkáját elismerik-e annak értéke szerint a vezetői?

A Rendszerint igen
B Legtöbbször igen, néha nem
C Egyáltalán nem
D Csak ha szóvá teszem
E Néha igen, legtöbbször nem

Leginkább jellemző állítás betűjele:
Legkevésbé jellemző állítás betűjele:
3. Mi a véleménye a következő kapcsolatokról?
/Jelölje soronként „+” jellel!/

Megnevezés nagyon jó problémás elfogadható jó nincs kapcsolat
1. tantestület és
iskolavezetés
2. munkaközösségek
és iskolavezetés
3. szakszervezet és
iskolavezetés
4. szakszervezet és
tantestület
5. munkaközösségek
és tantestület
6. munkaközösség
és munkaközösség


4. Vannak – e konfliktusok a tantestület tagjai között? Milyen okokra vezethetők ezek vissza? (Válaszoljon röviden!)


5. Vannak – e a tantestületben különösen kedvelt kollégák?

b) Iskolavezetés által:

nincs egy néhány sok

c) Tantestület által:

nincs egy néhány sok


6. Véleménye szerint mi az iskolának a három leglényegesebb meghatározó jellemzője, ami méltán elismerésre érdemes?


7. Minősítse az alábbi állításokat a következők szerint:

1 = egyáltalán nem jellemző
2 = általában nem jellemző
3 = többé – kevésbé jellemző
4 = általában jellemző
5 = teljes mértékben jellemző
Állítások:
A) A tanári szoba „barátságos légkörű” 1 2 3 4 5
B) A tantestületben vannak szemben álló csoportok 1 2 3 4 5
C) Az igazgató tájékozott munkatársai személyes problémáiról 1 2 3 4 5
D) Az iskolavezetés fontosnak tartja a nevelők szakmai fejlődését 1 2 3 4 5
E) Az igazgató elvárja, hogy utasításait kérdés nélkül mindig végrehajtsák 1 2 3 4 5


8. Mit tart 2012-ig leginkább megoldásra váró iskolai feladatnak?


9. Milyen javaslatai vannak a tantestületi légkör, a nevelők munkahelyi közérzetének a javítása érdekében?


10. Ha bármit kívánhatna tantestülete számára, akkor mit kívánna?

Elsősorban:
Másodsorban:

 

 

M. Fehérvári Judit


















 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

slots for real money queji

(Fupenepetot, 2018.09.29 18:54)

doubledown casino <a href="https://onlinecasino888.us.org/">parx online casino</a> online casino real money <a href="https://onlinecasino888.us.org/">casino blackjack</a> | [url=https://onlinecasino888.us.org/]hyper casinos[/url] [url=https://onlinecasino888.us.org/]casino blackjack[/url]

hearts of vegas free slots kzapx

(Fupenepetot, 2018.09.29 18:41)

myvegas slots <a href="https://playslotsonline.icu/">my vegas slots</a> caesars slots <a href="https://playslotsonline.icu/">free online slots no download</a> | [url=https://playslotsonline.icu/]hollywood casino free slots[/url] [url=https://playslotsonline.icu/]mirrorball slots[/url]

high five casino slots zajjt

(saumuhhop, 2018.09.29 18:37)

online casino reviews <a href="https://onlinecasinorealmoney.ooo/">stn play online casino</a> hypercasinos <a href="https://onlinecasinorealmoney.ooo/">northern quest casino</a> | [url=https://onlinecasinorealmoney.ooo/]borgata hotel casino[/url] [url=https://onlinecasinorealmoney.ooo/]hard rock casino atlantic city[/url]

red rock casino vxvxn

(Fupenepetot, 2018.09.29 18:30)

casino play <a href="https://playslots.ooo/">chumba casino</a> casino game <a href="https://playslots.ooo/">belterra casino</a> | [url=https://playslots.ooo/]hyper casinos[/url] [url=https://playslots.ooo/]casinos online[/url]

empire city casino online gzmno

(nuthRussy, 2018.09.29 16:44)

mgm online casino nj <a href="https://onlinecasinoo.icu/">vegas casino online</a> grand falls casino <a href="https://onlinecasinoo.icu/">slot machines</a> | [url=https://onlinecasinoo.icu/]winstar casino[/url] [url=https://onlinecasinoo.icu/]hard rock casino atlantic city[/url]

hyper casinos jgjde

(KidoVormrem, 2018.09.29 15:48)

casino games slots free <a href="https://onlinecasino2018.us.org/">empire city online casino</a> borgata online casino <a href="https://onlinecasino2018.us.org/">online casino</a> | [url=https://onlinecasino2018.us.org/]chumba casino[/url] [url=https://onlinecasino2018.us.org/]free slots casino games[/url]

vegas free slots online yxoob

(KidoVormrem, 2018.09.29 14:10)

konami free slots <a href="https://slotgames.icu/">brian christopher slots</a> heart of vegas slots <a href="https://slotgames.icu/">play slots</a> | [url=https://slotgames.icu/]slotomania on facebook[/url] [url=https://slotgames.icu/]free slots online[/url]

stn play online casino hkxqm

(nuthRussy, 2018.09.29 13:12)

chumash casino <a href="https://onlinecasinoo.icu/">free casino</a> high five casino slots <a href="https://onlinecasinoo.icu/">clearwater casino</a> | [url=https://onlinecasinoo.icu/]caesars casino online[/url] [url=https://onlinecasinoo.icu/]downstream casino[/url]

casino bonus codes jzval

(KidoVormrem, 2018.09.29 10:36)

casino bonus <a href="https://onlinecasino2018.us.org/">casino blackjack</a> virgin online casino <a href="https://onlinecasino2018.us.org/">parx online casino</a> | [url=https://onlinecasino2018.us.org/]hyper casinos[/url] [url=https://onlinecasino2018.us.org/]online casinos for us players[/url]

paradise casino jqzjv

(KidoVormrem, 2018.09.29 10:35)

winstar casino <a href="https://playcasinoslots.ooo/">empire casino online</a> mohegan sun online casino <a href="https://playcasinoslots.ooo/">casinos online</a> | [url=https://playcasinoslots.ooo/]blue chip casino[/url] [url=https://playcasinoslots.ooo/]free online casino games[/url]

slotomania slot machines bjvwo

(LexOpextpef, 2018.09.29 10:34)

mgm online casino nj <a href="https://playonlinecasino.icu/">gsn casino games</a> mgm online casino <a href="https://playonlinecasino.icu/">three rivers casino</a> | [url=https://playonlinecasino.icu/]paradise casino[/url] [url=https://playonlinecasino.icu/]choctaw casino durant oklahoma[/url]

gossip slots cnung

(KidoVormrem, 2018.09.29 10:34)

slots games free <a href="https://slotgames.icu/">vegas world slots</a> cashman casino slots free <a href="https://slotgames.icu/">free online slots vegas world</a> | [url=https://slotgames.icu/]free slots with no download or registration[/url] [url=https://slotgames.icu/]free penny slots online[/url]

free casino games vegas world sofsx

(THONCOSSE, 2018.09.29 04:27)

free slots casino games <a href="https://onlinecasinox.icu/">online casinos</a> royal river casino <a href="https://onlinecasinox.icu/">mystic lake casino</a> | [url=https://onlinecasinox.icu/]bovada casino[/url] [url=https://onlinecasinox.icu/]real casino[/url]

lady luck online casino ecirx

(THONCOSSE, 2018.09.29 01:42)

seneca allegany casino <a href="https://onlinecasinox.icu/">vegas casino games</a> choctaw casino durant oklahoma <a href="https://onlinecasinox.icu/">high 5 casino</a> | [url=https://onlinecasinox.icu/]hallmark casino online[/url] [url=https://onlinecasinox.icu/]four winds casino[/url]

online casinos for us players oigjy

(illibPringekirL, 2018.09.29 00:12)

winstar world casino <a href="https://onlinecasinoplay.us.org/">free slots casino games</a> online casino real money <a href="https://onlinecasinoplay.us.org/">caesars online casino</a> | [url=https://onlinecasinoplay.us.org/]chumba casino[/url] [url=https://onlinecasinoplay.us.org/]free casino games no download[/url]

casino play zitvd

(illibPringekirL, 2018.09.28 22:36)

free online casino slots <a href="https://onlinecasinoplay.us.org/">gsn casino games</a> free casino games online <a href="https://onlinecasinoplay.us.org/">casino play</a> | [url=https://onlinecasinoplay.us.org/]chumba casino[/url] [url=https://onlinecasinoplay.us.org/]gsn casino[/url]

pala casino online nj dgrjx

(illibPringekirL, 2018.09.28 22:26)

free vegas casino games <a href="https://slotsonline.ooo/">free casino games slotomania</a> sugarhouse online casino <a href="https://slotsonline.ooo/">online casino real money</a> | [url=https://slotsonline.ooo/]bigfish casino online games[/url] [url=https://slotsonline.ooo/]seneca allegany casino[/url]

free casino games no download bdats

(illibPringekirL, 2018.09.28 20:54)

casino bonus <a href="https://onlinecasinoplay.us.org/">casino real money</a> online casino gambling <a href="https://onlinecasinoplay.us.org/">free casino games no download</a> | [url=https://onlinecasinoplay.us.org/]casino slots[/url] [url=https://onlinecasinoplay.us.org/]gsn casino[/url]

cherokee casino oljkv

(illibPringekirL, 2018.09.28 20:37)

big fish casino slots <a href="https://slotsonline.ooo/">online gambling</a> stn play online casino <a href="https://slotsonline.ooo/">real casino</a> | [url=https://slotsonline.ooo/]casinos near me[/url] [url=https://slotsonline.ooo/]rivers casino[/url]

empire city casino riscm

(THONCOSSE, 2018.09.28 20:34)

muckleshoot casino <a href="https://onlinecasinox.icu/">royal river casino</a> free online casino games <a href="https://onlinecasinox.icu/">free casino</a> | [url=https://onlinecasinox.icu/]zone online casino[/url] [url=https://onlinecasinox.icu/]mgm online casino nj[/url]


« előző

1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 32 | 33 | 34 | 35 | 36 | 37 | 38 | 39 | 40 | 41 | 42 | 43 | 44 | 45 | 46 | 47 | 48 | 49 | 50 | 51 | 52 | 53 | 54 | 55 | 56 | 57 | 58 | 59 | 60 | 61 | 62

Következő »