Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A helyhatározókról dióhéjban

2012.02.13

 


1. Kérdései: Honnan? Hol? Hová?
2. A Honnan? kérdés a kiindulópontra vonatkozik, egyes nyelvtanok előzményhatározónak is nevezik, míg a Hol? a nyugvópontot adja meg, tartamhatározó névvel is illetik, míg a Hová? a végpontot jelöli, s a véghatározók fajtájába tartozik.
3. A helyhatározónak 2 fajtája van: valóságos (pl. az asztalon, a ház mellett) és képes vagy képletes (pl. álmaimban, lelkemben stb. – ezek mindig elvont főnevek raggal vag névutóval)
4. Példák: A parton horgászok ültek. Hol? parton = valóságos helyhatározó – kifejezőeszköze: ragos névszó. Az egész mondat elemzése: Mit állítunk? –ültek –állítmány; Kik ültek vagy kikről állítjuk, hogy ültek = igei állítmány, mert az állítmányt igével fejeztem ki. Hol ültek? - a parton = valóságos helyhatározó - kifejezőeszköze: ragos névszó.
5. Valaki vendéglőben vacsorázott. Mit állítunk? – vacsorázott – igei állítmány, Kiről állítjuk, hogy vacsorázott? Ki vacsorázott? – valaki – határozatlan alany, mert határozatlan névmás fejezi ki, Hol vacsorázott? – vendéglőben – valóságos helyhatározó – kifejezőeszköze: ragos névszó.
6. A ház mellett álltam. Mit állítunk? – álltam - igei állítmány, Kiről állítjuk? Ki állt? én, de a személyrag utal rám, ezért határozott alany, amelyet a mondat után zárójelben egy nagy, egy vonallal aláhúzott A betűvel jelölünk, Hol álltam? – a ház mellett – valóságos helyhatározó – kifejezőeszköze: névutós névszó.
7. Kati is ott ült. Mit állítunk? – ült – igei állítmány, Ki ült? – Kati – határozott alany, Hol ült? – ott – valóságos helyhatározószó.
8. A helyhatározó kifejezőeszközei: - ragos névszó (pl. lelkére – képes vagy képletes helyhatározó), - névutós névszó (pl. az asztal mellett- valóságos helyhatározó), - helyhatározószó (pl. ott)
 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.