Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A Holocaust Emléknapjára

2011.04.16

 

 
Ma van a Holocaust Emléknap (Holocaust Memorial Day). A varsói gettólázadás kitörésének évfordulója alkalmából az izraeli kormány döntésének alapján minden évben mi is megemlékezünk a második világháború 6 millió zsidó áldozatáról. Ma már szerte a világban a kegyetlen fájdalom napja lett a Holocaust Emléknap. A zsidó naptár szerinti Niszán hó 27. napja a Gergely-naptár alpján minden évben más napra esik. Maga a  holokauszt szó a (görög οκαύτωμα, holokautóma szóból: „teljesen elégetett”, azaz égőáldozat, más néven Ha-Shoah (héber השואה) vagy Churben (jiddis חורבן) ) égő áldozatként ismeretes. A holocaust szó a náci Németország által kontrollált területeken a második világháború alatt végrehajtott és eltervezett népirtás neve, amelynek körülbelül hatmillió európai zsidó esett áldozatul (közülük 600 ezerre tehető a magyarságból kiszakított és elpusztított emberek száma), de a nácik minden áldozatát figyelembe véve ez a szám 9-11 millió fő között lehet. Illyés Gyula ugyan 1956-ban írta e költeményét, de mégis úgy érzem, mondanivalójában a következő részletének itt a helye:
 
 
„hol zsarnokság van, 
mindenki szem a láncban; 
belőled bűzlik, árad, 
magad is zsarnokság vagy
 
vakondként napsütésben,
így járunk vaksötétben,
s feszengünk kamarában,
akár a Szaharában;
 
s mert ahol zsarnokság van
minden hiában
a dal is, az ilyen hü,
akármilyen mű,
 
mert ott áll
eleve sírodnál,
ő mondja meg, ki voltál,
porod is neki szolgál.”
 
Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról (Részlet)
 
 
Magyarországon az Országgyűlés 2000-ben döntött arról, hogy 2001-től minden évben április 16-án tartják a Holocaust áldozatainak magyarországi emléknapját. Pokorni Zoltán akkori oktatási miniszter a budapesti gettó felszabadításának 55. évfordulóján, 2000. január 18-án javasolta, hogy a középiskolákban minden évben április 16-án emlékezzenek meg a Holocaustról. Mára az emlékezés teljesen természetessé vált.
 
 
Ma is figyelmeztet a Holocaust emléke. Arra, hogy a szélsőséges beszédek, a kirekesztő gondolatok és az erőszakos tettek hova is vezethetnek. Radnóti Miklós Töredék című versének alábbi sorait soha nem szabad elfelejtenünk, hiszen emberségünk példája éppen abban a humánumban kell, hogy legyen, hogy figyeljünk a Másikra, segítsük az elesetteket, mert Nem szabad, hogy megismétlődjön a kor, melyben „ember embernek farkasa”:
 
„Oly korban éltem én e földön,
mikor ki szót emelt, az bujhatott,
s rághatta szégyenében ökleit, -
az ország megvadult s egy rémes végzeten
vigyorgott vértől és mocsoktól részegen.”
 
 
M. Fehérvári Judit
 
Debrecen, 2011. április 16.

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.