Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Osho idézetek

2010.04.24

"Az élet nagyon rövid, és sok mindent kell megtanulni; azok az emberek, akik halogatnak, elszalasztanak dolgokat.

Szüntelenül kérdezgesd önmagadtól, hogy egyre üdvösebb állapotok felé haladsz-e vagy sem. Ha egyre üdvösebb és üdvösebb állapotokba lépsz, akkor jó úton haladsz. Menj bele még jobban, élvezz ki még többet belőlük.

És ha boldogtalannak érzed magad, akkor értsd meg: valahol letértél az útról, eltévedtél. Valami elterelte a figyelmedet; nem vagy már természetes, elidegenedtél a természettől; ezért érzel boldogtalanságot. Nézd meg, elemezd ki, és bármit is találsz a boldogtalanság okaként, dobd el. És ne halaszd holnapra: dobd el azonnal.

Az élet nagyon rövid, és sok mindent kell megtanulni; azok az emberek, akik halogatnak, elszalasztanak dolgokat. Ma holnapra halasztasz, és holnap még tovább halasztod. Lassan-lassan szokásoddá válik a halogatás. És mindig a ma jön el, a holnap sosem. Így örökké folytathatod a halogatást.

Minden esetben, ha azt látod, hogy valami boldogtalanságot okoz, dobd el ott és akkor - ne tartsd meg egyetlen pillanatig sem. Ez a bátorság; bátorság élni, bátorság kockáztatni, bátorság kalandozni. És a mindenség, a fény, a szeretet, az öröm és az áldás csupán a bátrakat jutalmazza meg egy napon."

(Halogatás)

 

"Ettől a pillanattól kezdj úgy gondolni magadra, hogy te magad vagy az életed és a világod oka.

Ez a kereső lét jelentése: teljes felelősséget vállalni a saját létezésedért.

A boldogtalanságnak nincs külső oka; az ok belső. Szüntelenül magadon kívülre hárítod a felelősséget, de ez csak mentegetőzés.

Igen, a boldogtalanság ravaszát a külvilág húzza meg, de nem a külvilág hozza létre. Amikor valaki megsért, a sértés kívülről érkezik, de a harag benned van. A haragot nem a sértés teremti, nem a sértés hatása. Ha nem lenne benned haragenergia, a sértés hatástalan maradna. Egyszerűen elmenne melletted, és nem zavartatnád magadat miatta.

Az okok nem az emberi tudatosságon kívül léteznek; az okok benned léteznek. Te vagy az életed oka, és ennek megértése az egyik legalapvetőbb igazság megértése. Ennek megértésével veszi kezdetét az átalakulás utazása."

 

(Felelősség)

 

"A szavak nem csupán szavak. Saját hangulataik, saját éghajlataik vannak.

Ha egy szó megtelepszik benned, más éghajlatot hoz az elmédbe, más megközelítést, más látószöget. Nevezd más néven ugyanazt a dolgot, és látni fogod: valami azonnal más lett.
Vannak érzelmi szavak és vannak intellektuális szavak. Fokozatosan dobd el az intellektuális szavakat. Használj egyre több és több érzelmi szót. Vannak politikai szavak és vannak vallási szavak. Dobd el a politikai szavakat. Vannak szavak, amelyek azonnal konfliktust teremtenek, abban a pillanatban, hogy kimondod őket, vita támad. Ezért soha ne használj logikai, érvelési nyelvet. Használd a gyengédség, a gondoskodás, a szeretet nyelvét, és akkor nem támad vita.

Ha elkezdesz ily módon tudatossá válni, mérhetetlen változást láthatsz. Ha egy kicsit éber vagy az életben, sok boldogtalanságot elkerülhetsz. Egyetlen, tudattalanul kimondott szó a boldogtalanság hosszú láncolatát eredményezheti. Egy apró eltérés, egy nagyon kis fordulat nagyon sok változást hoz. Légy nagyon óvatos, és csak akkor használd a szavakat, ha feltétlenül szükséges. Kerüld a beszennyezett szavakat. Használj friss szavakat, nem vitázókat, melyek nem érvek, hanem egyszerűen az érzéseid kifejezései.

Ha a szavak szakértőjévé válsz, egész életed teljesen más lesz. Ha egy szó boldogtalanságot, haragot, konfliktust vagy vitát hoz, dobd el. Mi értelme magaddal hordani? Cseréld le valami jobbra. A legjobb a csend. A következő legjobb az éneklés, a költészet, a szeretet."

 

(Szavak)

 

"Az egyetlen állapot, amelyben állandó lakos lehetsz, az a tér, amely sem az egyik, sem a másik.

Ebben a térben csend és nyugalom honol. Eleinte természetesen nagyon íztelennek tűnik, mert nincs benne fájdalom, és nincs benne gyönyör. De minden fájdalom és minden gyönyör csak izgalom. Azt az izgalmat, amelyet kedvelsz, gyönyörnek nevezed. Azt az izgalmat, amelyet nem kedvelsz, fájdalomnak nevezed. Olykor megtörténik, hogy megkedvelsz egy bizonyos izgalmat, és gyönyörré válik, vagy nem kedvelsz többé egy másik izgalmat, és fájdalom lesz belőle. Vagyis ugyanaz az élmény válhat gyönyörré és fájdalommá, vonzalmaidtól és ellenszenveidtől függően.

Pihenj meg a gyönyör és a fájdalom közti térben. Ez az ellazulás legtermészetesebb állapota. Amint élni kezdesz benne, amint érezni kezded, megtanulod az ízét. Ezt nevezem én a tao ízének. Éppen olyan, mint a bor. Eleinte nagyon keserű. Meg kell tanulnod. És ez a létező legmélyebb bor, a csend, a nyugalom legnagyszerűbb alkoholos itala. Megrészegít. Lassan-lassan megérted az ízét. Kezdetben íztelen, mert a nyelvedet túlságosan eltölti a fájdalom és a gyönyör. "

 

(Gyönyör és fájdalom közt)

 

"Ez a kritikus hang sosem a tiéd. Amikor gyermek voltál, az apád azt mondta: „Ne tedd ezt”: és az anyád azt mondta: „Ne tedd azt”. Mindaz, amit tenni akartál, mindig rossz volt, és mindazt, amit sosem akartál megtenni, elvárták tőled, az volt a helyes.

Kettős kötelék szorít. Tudod, mi a „helyes” cselekvés, de nem akarod megtenni, ezért ha végül mégis megteszed, csak kötelességből csinálod. Akkor nincs benne öröm; úgy érzed, hogy elpusztítod önmagadat, hogy elvesztegeted az életedet. Ha azt teszed, amit akarsz, bűntudatot érzel, úgy érzed, valami rosszat tettél. Tehát meg kell szabadulnod a szüleidtől, ennyi az egész. És ez egy nagyon egyszerű dolog, mert most, hogy felnőttél, a szüleid nincsenek ott többé; csak az elmédben léteznek.

Én nem azt mondom, hogy menj, és öld meg a szüleidet - azt mondom, hogy öld meg a múltnak ezt a csökevényét. Nem vagy többé gyerek: ismerd fel ezt a tényt. Vállald magadra a felelősséget; ez a te életed. Vagyis tedd azt, amihez kedved van, és sose tégy olyat, amihez nincs kedved. Ha szenvedned kell miatta, szenvedj. Mindennek meg kell fizetni az árát; az életben semmit nem adnak ingyen.

Ha élvezel valamit, és az egész világ elítéli, jó! Hagyd, hogy elítéljék. Fogadd el ezt a következményt; megéri. Ha nem tetszik valami, pedig az egész világ gyönyörűnek találja, akkor az a valami értelmetlen, mert sosem fogod élvezni az életedet. Ez a te életed - és ki tudja? Holnap talán meghalsz. Ezért élvezd, amíg élsz! Senkinek semmi köze hozzá - sem a szüleidnek, sem a társadalomnak, sem senki másnak. Ez a te életed."

 

(A kritikus hang)

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.