Erzsébet-kori drámaírók és Shakespeare
Drámák, drámaírók
………………………….szövegkönyvekre volt igény:
Színpadon van minden a közelmúlt hagyományos színházi formáiból: prológus, epilógus, interlude (’közjáték’), dumbshow (’némajáték’), disguising (’álarcjáték’), középkori farce, clown hagyomány, antik példák (Seneca, Plautus), személetében megőrizte a morality-play jellemábrázolási módszerét, miracle-play szerkezeti eredményei, nyitott kontrasztdramaturgia, mely különbözött a humanista tudósok megoldásaitól
(Shakespeare is …………………..színjátéktípusokat olvasztotta össze)
Az Erzsébet-korban (e hagyományból) néhány fő drámatípust dolgoztak ki:
- chronicle history ……………………………………..
- revenge tragedy (……………………………………..
- comedy ………………………………………………….
- pastoral (…………………………………………………..
- Szerző: - sokszor ………….is, ……………………..de mint szerző kevesebb tiszteletnek örvend
- a szöveg kultúrtömegcikk - ………………..a darab ………………határidőre - ………..jogvédelem – a szöveg annak a prédája, aki ellopja, megfizeti - ………………………………………………jegyzetel
- egy szerző több darabba is …………..egy darabot ……………………is írnak
- a szöveg előadásonként alakul, együtt él a színházzal - önmagában …………………….csak az előadás
Christopher Marlow:
sok tekintetben úttörő jelentőségű
történelmi tragédiák: Nagy Tamerlán, II. Edward, Doktor Faustus (bemutatóik 1590-1604)
aszketizmusig merészkedő világszemlélet
újítása: blakverse (jambikus lejtésű 10-11 szótagos verssor)
Ben Jonson
Sokáig büszke klasszikus erudícióval közelít tárgyához, az emberi jellem furcsaságához (Volpone).
Majd egy nagy realista kép (Bertalan-napi vásár) után kizárólag az udvar számára írt. masque-ok librettói töltik ki alkotói világát.
VI. Shakespeare művei
Shakespeare kéziratai
Nem maradt fenn …………..kézirat. Sem általa sajtó alá rendezett …………………………Kivéve a …………………….. 1593. Venus és Adonis, Lucretia elrablása – műgonddal bocsátotta közönség elé Sok ………………………szöveg- színészek ……………………………………….szerepüket |
Kiadásai: a) „kvarto” kiadás – negyedrét alakú kis kötetben dobták piacra - 19 Sh.-db. b) „folio” – nagyobb (félrét) alakú kötet - 1623, Sh. színésztársai első összkiadást jelentettek meg: 18 db. kutatások – sokszor kételkednek a szerzőségben - Kyd, Marlowe nyomait mutatták ki Nincs mérvadó, ……………Sh.-szöveg. Minden fennmaradt………………….., hozzávetőleges átirat.. A keltezési időpontok is kb.-iek: a mű az adott időpontban már megvolt, de hogy előtte mikor született? |
Pályakép
Sokféle rendszerezés. Általában 3 nagy korszak. Mindenki saját sorrendet kell, hogy felállítson, hogy saját Sh.-t olvashasson. |
37 darab ! Játék az eredeti címekkel |
I. 1590-1601
Az angol társ. felemelkedő korszakának, a nemzeti abszolutizmus legkiegyensú-lyozottabb időszaka – lendület, optimizmus. Korai művek: Titus Andronicus a) Királydrámák, krónikás darabok (chronicle history) VI. Henrik (1-3)
II. Richárd János király II. Richárd IV. Henrik (1-2) V. Henrik b) Vígjátékok: Felsült szerelmesek / Lóvátett lovagok - felhőtlen, könnyed vígj. Szentivánéji álom A két veronai nemes Tévedések vígjátéka - cselvígjáték A windsori víg nők A makrancos hölgy - jellemvígj. Sok hűhó semmiért Ahogy tetszik - mélyebb gondolatiság, Vízkereszt vagy amit akartok markáns jellemrajz A velencei kalmár - tragikum-komikum keverred. c) Korai tragédiák: Rómeó és Júlia Julius Caesar (+Hamlet) |
Venus és Adonis – mitológiai románc Lucretia meggyalázása – elb. költ. Tematikai időrend: János király II. Richárd IV. Henrik (1-2) V. Henrik VI. Henrik (1-3) III. Richárd + VIII. Henrik – utolsó 154 szonett |
II. 1601-1608
Az angol társ.- egyensúlyának felbomlása: az összeütközések és a bűnök tragédiákba torkollnak a) Nagy tragédiák: Hamlet ………………………………………………………. Othello Lear király Macbeth b) Antik tragédiák: Antonius és Cleopátra Coriolanus Athéni Simon ………………………………………………... c) Sötét vígjátékok: Minden jó, ha vége jó (első ilyen A velencei kalmár)…….. Troilus és Cressida Szeget szeggel |
â drámai szerkesztés: belső koncentráltság, egyre zártabb, kerekebb a legkeserűbb fanyar ízt hagy |
III. 1608-1612
A rezignált megbékélés 4 műve. A hányadtatások utáni menekülés e világból. a) Színművek Pericles Cymbeline Téli rege A vihar b) VIII. Henrik |
|